Két világ között
Egy amazóniai nép a modern technika vívmányait is beveti, hogy megvédhesse ősi életmódját.
ÍRTA ÉS FÉNYKÉPEZTE: LYNSEY ADDARIO
A Javari folyó Brazília és Peru határán, az amazóniai őserdő mélyén kanyarog. Az ember jelenlétére legfeljebb a perui oldalon hébe-hóba feltűnő csónakok és kisebb kikötőhelyek utalnak. A Brazíliához tartozó parton viszont hatósági táblák figyelmeztetnek: a terület a Javari-völgyi nép földje, idegeneknek belépni tilos. Ebben a (nagyjából magyarországnyi területű – a szerk.), háborítatlan őserdőben találjuk a világon a legtöbb elszigetelt népet. A hatóságok hatezer bennszülöttről tudnak, de a szám csalóka, mert csak a külvilággal saját elhatározásából kapcsolatot teremtő hét törzs tagjait foglalja magában. Rájuk vagyok kíváncsi, ennek az ostromlott térségnek a lakóira; földjükre egyre több favágó, halász és aranyásó hatol be a törvénynek fittyet hányva, mert mágnesként vonzza őket az ásványkincs, az értékes faanyag és a gazdag vadállomány.
São Luís több mint 300 kilométerrel Atalaia do Norte városka fölött fekszik a Javari partján. Forgatócsoportunk a kanamari törzs engedélyével kereste fel a mintegy kétszáz főt számláló falut. Nyolc napig lakunk és dolgozunk majd a cölöpökre épített faházakból álló településen.
A kanamarik törzsük nevét viselik vezetéknév gyanánt: reggelente Mauro Kanamari törzsfőnök kürtjelére ébredünk, majd a maniókát, másik nevén kasszavát szüretelő nők vagy a vadászóhalászó férfiak mellé szegődünk, és újra meg újra azt tapasztaljuk: az őslakosok, akiket rettegéssel tölt el az erdeikbe nyomuló mind több és több betolakodó, új módszerekkel igyekeznek oltalmazni földjüket és ősi életmódjukat.
„Régen csak elvétve találkoztunk orvhalászokkal, törvénytelenül dolgozó favágókkal. Manapság egyre többen vannak” – mondja Mauro. A kanamarik úgy tekintenek az erdőre, mint saját szülőjükre, hiszen tőle kapnak mindent. A természet gátlástalan kizsigerelése így egyaránt veszélyezteti az ősrengeteg egészségét és tulajdon megélhetésüket. De nem akarnak nyíltan szembeszállni a betolakodókkal, mert 2022-ben onnan nem messze gyilkolták meg Bruno Pereira brazíliai őslakos aktivistát és Dom Phillips brit újságírót. Állítólag egy orvhalászbanda vezetője adta ki a parancsot. „Engem is rengetegszer megfenyegettek már” – teszi hozzá a törzsfőnök.
A kanamarik mégsem adják fel a harcot…
A teljes cikket elolvashatja a magazin 2024. márciusi lapszámában.
Őshüllők ma is eleven kortársa
A tokfélék – stílszerűen szólva – minden bajt megúsztak 162 millió éven át, de aztán az ember ténykedése a kihalás szélére sodorta őket. Az élő kövület utolsó egyedeinek megmentéséért nagy erőkkel küzdenek a kutatók.
Megmenthetők-e Új-Zéland ritka madarai több millió ragadozó kiirtásával?
Új-Zéland népe elhatározta, hogy a különösképpen kártékony ragadozók totális kiirtásával védi meg őshonos, becses madarait. A világ eddigi legnagyobb léptékű természetvédő projektje könyörtelenül hatékony szakaszába lépett, ugyanakkor még az is nagy kérdés, hogy mely fajokat kell menteni, és melyek a pusztítandók.
National Geographic 33: Edward Norton
A színész, aki az afrikai vadvilág megóvásának új módjain fáradozik.
National Geographic 33: Jason Momoa
A színész, aki szupererejét használja az óceánok megóvására.
National Geographic 33: Selena Gomez
A sztár, aki világmértékben támogatja a fiatalok mentális egészségének megőrzését.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
