Mozaikos történet

ÍRTA: ANN R. WILLIAM

FÉNYKÉPEZTE: PAOLO VERZONE

Amikor Jodi Magness régész 2010 nyarán Izrael északkeleti részén, a Kineret-tó fölött felkapaszkodott egy napsütötte domb tetejére, még nem tudta, mire számítson. A vadrepcével benőtt területen egykor egy zsidó falu, Hukkók állt; a helyén ma csak ódon építő- köveket és új keletű törmelékhalmokat látni.

Magness, az Észak-karolinai Egyetem korai judaiz- mussal foglalkozó professzora, a National Geographic Társaság ösztöndíjasa évek óta kutatott már Izraelben, de úgy érezte: ezt a dombtetőt nem szabad kihagynia.

A következő nyáron az amerikai kutató és csapata azon a dombon, két méter mélyen egy észak–déli tájolású kőfal romjaira bukkant. Egyéb jelek mellett a tény, hogy a fal kapunyílása Jeruzsálem felé nézett, azt sugallta, hogy egy 1600 éve, az 5. század elején épült zsinagóga maradványait talál- ták meg. A templomépületek aljzatát azokban a régi időkben kőlapokkal burkolták – ám ahogy ástak, Magnessék egyre több mozaikkockát, tesszerát találtak. Tehát valami külön- leges rejtőzött a mélyben. Aztán 2012 júniusában, egy perzselő napon a Brigham Young Egyetemen frissen végzett Bryan Bozung a kijelölt területet tisztogatva hirtelen azt érezte, hogy ecsetjével valami keményet tapint. Azonnal szólt Magnessnek, aki eltávolította a maradék földet. A lélegzetük is elállt: egy tesszerákból kirakott gyönyörű női arc tekintett fel rájuk. Ez volt a mozaik első része, amely napvilágra került.

A következő tíz évben Magness minden júniusban nemzetközi szakértő csapattal és egyetemista önkéntesekkel tért vissza Hukkókba. Eredetileg legfeljebb öt feltárási idényt akart ott tölteni, illetve csak részben készült a lelőhelyet feltárni, ám hamar felismerte, hogy ebbe a projektbe bizony sokkal több munkát és időt kell befektetnie, mert a mozaikpadló összes fennmaradt részét meg kell óvni. Ahogy évről évre haladtak előre, és bővült a feltárt terület, Magness ráébredt: egészen rendkívüli, ami a mozaikból ránk maradt.

Mire végeztek, kiderült, hogy a zsinagóga 20 méter hosszú és 15 méter széles épületének padlózatát teljes egészében mesterien lerakott mozaikkal borították annak idején – sajnos az eredeti felületnek mindössze a fele maradt fenn épségben. „A templomok és zsinagógák zömében általában egy-két, legfeljebb három jelenetet ábrázoltak, ebben a zsinagógában azonban sokkal többet. Alighanem ez a legjobb állapotban meg- maradt, illetve leggazdagabb padlómozaik-ábrázolás, amelyet Izrael területén ez idáig sikerült feltárni” – fejtegeti Gideon Avni, az ásatásokat felügyelő Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) vezető régésze.

A mozaik számos részlete a héber Biblia különféle történeteit jeleníti meg: Noé bárkája felé vonuló teve-, szamár-, elefánt- és oroszlánpárt, az egyiptomi sereget elárasztó Vörös-tengert, a Bábel tornyát építő ácsokat és kőműveseket, a Gáza kapuszárnyait vállára vevő Sámsont látni az ábrázolások sorában…

A teljes cikket elolvashatja a magazin 2024. áprilisi lapszámában.