Palau őslakosai: Zátonyvédő szigetlakók
Hatohobei népe a régiek hagyományait és a kutatások eredményeit ötvözve védi vizeinek gazdag korallvilágát.
Írta: GLEB RAYGORODETSKY
Fényképezte: KILIII YÜYAN
Egy derült reggelen 2020 decemberében a Helen Reef Erőforrás-gazdálkodási Program (HRRMP) halőrei éppen munkához láttak állomáshelyükön, Palau szigetvilágának délnyugati peremén. Tettek-vettek, pakoltak, készültek a délutáni halfogásra, ellenőrizték a szigonypuskákat, amikor egyszer csak motorzajra lettek figyelmesek. Ismeretlen csónakot pillantottak meg, ez pedig semmi jóval nem kecsegtetett. Amenynyiben ugyanis legálisan érkezett volna a jövevény Hotsarihie-re – a korallszirtet ősidők óta oltalmazó hatohobei nép így nevezi a Helen Reefet, a Helen- zátonyt –, jó előre értesítették volna róla őket.
„Mint kiderült, a csónak dugig volt illegálisan gyűjtött zsákmánnyal” – meséli Petra Tkel természetvédelmi őrtiszt, azaz ranger, aki édesanyja révén a Helen-atolltól 65 kilométerre fekvő Hatohobei szigetéről származik. Egy kínai tengeriuborkavadász hajó hatos flottájához tartozott az a motorcsónak – a helyzet ugyanis az, hogy a tengeriuborka értékes áru, Hongkongban 1800 dollárt is megadnak kilójáért.
Amikor az orvhalászok csónakja már megközelítette az atoll északi peremén húzódó, Helen-szigetnek nevezett homokpadot, a természet- védelmi őrök integetve jelezték nekik, hogy azonnal térjenek vissza a hajójukra, és további utasításig maradjanak is ott. „Bizony féltem, addig még soha nem kerültem szembe orvhalászokkal” – mondta Tkel. Műholdas telefonon azonnal felhívta a programvezetőt Palau legnagyobb városában, Kororban. A segítség hamar útnak is indult, de így is több napba telt, mire a tengerészet rendfenntartó hajója átszelte a csaknem 600 kilométeres távolságot. Addig a természetvédelmi őröknek (akiknek – saját biztonságuk érdekében – tilos idegen hajó fedélzetére lépniük) kellett valahogyan feltartóztatniuk az orvhalászokat.
A kínaiak egy idő után rizzsel, sörrel és 20 ezer dollárnyi kenőpénzzel tértek vissza, bizonykodva, hogy még 30 ezret később átutalnak. Ha egyenlően osztoznak, ennyi pénzből kitelt volna a természetvédelmi őrcsapat tagjainak éves fizetése. A csempészek biztosak voltak benne, hogy a szép summa megteszi a kellő hatást…
A teljes cikket elolvashatja a National Geographic magazin júliusi számában.
Éltető elemük az óceán: pingvinek
Az evolúció remekei, jól elvannak a bolygónk kimondottan zord térségeiben. Szívósságuk, különleges képességeik egyre újabb példáit derítik fel a kutatók – és arra is rámutatnak, hogy sokat tanulhatunk a pingvinektől, ha alkalmazkodni akarunk a rohamos változásokhoz.
National Geographic 33: Don Cheadle
Az éghajlati igazságtalanság ellen, a veszélyeztetett közösségekért harcol.
National Geogprahic 33: Yara Shahidi
A színésznő, aki az optimizmus pszichológiáját kutatja.
National Geographic 33: Björk
A gyakorlat oldaláról közelíti meg a környezetvédelem kérdéseit
Új esélyt adhat ez a malac
Immár több évtizede súlyos gond a szervdonorhiány. Lehet, hogy a megoldás a sárban hever?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
