Többrétű küldetés

Zoleka Filander odalent az aljzatot vizsgálja, a szárazföldön pedig leendő kutatókat oktat és lelkesít.

Írta: Annie Roth
Filander a National Geographic Társaság ösztöndíjasa, aki a Dél-afrikai Köztársaság erdészeti, halászati és környezetvédelmi minisztériumának munkatársa, az OceanX csapatának oszlopos tagja.
Tudományterülete szerint tengeraljzat-kutató ökológus, eddig nem ismert, illetve ritka élőlényeket keres az óceánok mélyén.
Pályafutása során eddig három, a tudomány számára új gerinctelen fajt fedezett fel, az egyik egy kőkorall, a kicsit leveles tésztafánkra hasonlító Heterocyathus monileseptatum. Emellett állhatatosan dolgozott azért, hogy Dél-Afrika partjai mentén létrejöhessen a több területet magában foglaló védett mélytengeri zóna.
„A világóceán összeköt bennünket, földlakókat” – utal egyebek mellett arra, hogy ez a roppant víztömeg oxigénnel dúsítja a légkört, ugyanakkor kivonja onnan, megköti a szén-dioxidot. „Az óceánon szakmailag és magánemberként is kiteljesedhetek. Ha elborítanak a gondok, mindig ott találok menedéket.” Filander mindig is fontos feladatának tartotta, hogy közkinccsé tegye a tengertudomány terén szerzett ismereteit. Gyakran keres fel dél-afrikai iskolákat, árvaházakat, könyvtárakat és kórházakat, hogy előadásaival inspirálja a jövő tengerkutatóit. Mint mondja, a tengermély varázslatosan gazdag világ. „Ám mivel nincs mindig a szemünk előtt, a többség tudomást sem vesz róla. Pedig mindenkire szükségünk van ahhoz, az óceánok mélyét felderítsük, megismerjük.” – AR
Nevezetesen az derült ki, hogy a hatkopoltyús szürkecápák valóban lebegve-sodródva töltik az idő nagy részét, de időről időre „kilőnek” fölfelé – minden bizonnyal ilyenkor rontanak a kiszemelt zsákmányra, éspedig alulról.
Miközben cápákat követ és bálnákat filmez, szonárjaival az OceanXplorer kutatócsapata a tengermélyi domborzattal kapcsolatban is folyamatosan bővíti ismereteinket: 2019-ben teljes egészében feltérképezték az Egyesült Államok kontinentális területe mellett húzódó legnagyobb korallzátonyrendszert, majd 2023-ban visszatértek az Azori-szigetekhez, hogy a szonárok révén még részletesebb képet kapjanak az ottani fenékhegyekről-hátságokról, és ezzel előmozdítsák a terveket – nagyon fontos volna ugyanis a szigetcsoport gazdasági övezetébe tartozó vizek legalább 30 százalékát védetté tenni. Az OceanX gárdája eddig csaknem száz szakcikket publikált, egyebek között a korallszirti rákokról és a hévforrások kürtői körül tenyésző mikrobákról…
A teljes cikket elolvashatja a National Geographic magazin szeptemberi lapszámában.