Mesélnek a víz alatti erdők
A folyó mentén élő helyiek tárják fel a brazíliai ökológus előtt az Amazonas titkait.
Írta: João Campos-Silva
Fényképezte: Thomas Peschak
Az óriási, őskori kinézetű hal az Amazonas sokrétű világának ikonikus lénye. A Brazília mélyföldi területein, valahol félúton az Andok és az Atlanti-óceán között végzett munkám során ezt gondoltam az arapaimáról, amelyet pirarucu néven is ismernek, a tupi őslakosok „hal” és „vörös” szavaiból.
Az arapaima feje szürkészöld, de a hátán vörös pikkelyek húzódnak végig – ezek a párzási kedv csúcsán felizzanak, mintha belülről világítanák meg őket. Vég nélkül tudnék mesélni erről a halról: például azt, hogy levegővel is lélegzik, amihez a vízfelszín közelében kell tartózkodnia. Hatalmas pikkelyei kemények, mint a páncél. Bőréből drága pénztárca és cipő készül. Egy kicsontozott arapaimasteak akár 68 kilót is nyomhat: ez a legnagyobb pikkelyes édesvízi hal a világon. Egy korábbi folyóiratcikkemhez halászcsaládot ábrázoló fotót mellékeltem a kifogott arapaimával: az egyik fiú a farkánál, a másik a kopoltyújánál áll. Köztük még hat ember fér el egymás mellett az óriáshal teste mögött.
Ha felkeresnénk azt a helyet, ahol a fotó készült – ahol megismertem a fenntartható Amazónia jelképének tekinthető arapaima történetét –, csónakkal tennénk meg az utat. Nem is lehetne másképp – hiszen a várzeában, az Amazonas-medence mélyföldi erdőségeiben a folyókon zajlik a közlekedés, és az időszakos esőzések idején olyan magas a vízszint, ami másutt katasztrofálisnak számítana. Errefelé viszont megszokott a 9, sőt olykor a 15 méteren tetőző árvíz. A patakok és tavak partvonala hol eltűnik az áradó víztömeg alatt, hol újra megjelenik a víz visszahúzódásával.
Képzeljünk magunk elé egy sumaúmát vagy kapokot, a vidék emblematikus faóriását: néhány hónappal korábban énekesmadarak daloltak az ágai között, most halak úszkálnak. A házak cölöpökre épülnek a Juruá folyó mentén. Ez egyike az Amazonas-medencén
Biológiából a brazil Universidade Federal do Rio Grande do Norte egyetemen szereztem doktori címet, de a várzeában São Raimundo és a közeli falvak váltak alma matereimmé…
A teljes cikket elolvashatja a National Geographic magazin októberi lapszámában.
Őshüllők ma is eleven kortársa
A tokfélék – stílszerűen szólva – minden bajt megúsztak 162 millió éven át, de aztán az ember ténykedése a kihalás szélére sodorta őket. Az élő kövület utolsó egyedeinek megmentéséért nagy erőkkel küzdenek a kutatók.
Megmenthetők-e Új-Zéland ritka madarai több millió ragadozó kiirtásával?
Új-Zéland népe elhatározta, hogy a különösképpen kártékony ragadozók totális kiirtásával védi meg őshonos, becses madarait. A világ eddigi legnagyobb léptékű természetvédő projektje könyörtelenül hatékony szakaszába lépett, ugyanakkor még az is nagy kérdés, hogy mely fajokat kell menteni, és melyek a pusztítandók.
National Geographic 33: Edward Norton
A színész, aki az afrikai vadvilág megóvásának új módjain fáradozik.
National Geographic 33: Jason Momoa
A színész, aki szupererejét használja az óceánok megóvására.
National Geographic 33: Selena Gomez
A sztár, aki világmértékben támogatja a fiatalok mentális egészségének megőrzését.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
