AI segít megfejteni az ókori népek titkait
Az új AI-eszközök birtokában már azokat a rendkívül sérülékeny papirusztekercseket is elolvashatják a kutatók, amelyeket eddig nem mertek szétbontani. Lehet, hogy a mesterséges értelem fejlődése újraírja majd egész történelmünket.
Írta: David Montomgery
Fotók: Ismail Ferdous
Luke Farritor 21 éves egyetemi hallgató 2023 tavaszán a texasi SpaceX Starbase-nél gyakornokoskodott. Munkába menet egy nap felfigyelt egy izgalmas podcastra: Vesuvius Challenge címmel verseny indult, a pályázóknak egy kétezer éves, elszenesedett papirusztekercset kellett elolvasniuk anélkül, hogy szétbontanák. A kéziratot több más tekerccsel egyetemben a Pompejit és Herculaneumot borító vulkáni hamuréteg alatt találták a régészek – az antik Róma két városát a Vezúv i. sz. 79-es kitörése pusztította el. A kigöngyöléstől nyomban szétporladtak volna a tekercsek, így soha nem derült volna ki, kik és mit írtak rájuk. A pályázat viszont azt ígérte: akik gépi tanulással el tudják olvasni a tartalmukat, több mint egymillió dolláron osztozhatnak.
„Atyaég! Éreztem, hogy ebbe mindenképpen bele kell vágnom – meséli Farritor. – Főleg azért vonzott a verseny, mert nem kis teljesítmény, ha valaki egy egész ókori könyvtárat olvashatóvá tesz.”
Attól fogva az informatikusnak készülő fiatalember nappal az űrkutatásra összpontosított, éjszakáit és hétvégéit pedig a Vesuvius Challenge-nek szentelte. Ugyan mit tartalmazhat a vélhetően Julius Caesar apósának villájából előkerült tekercs?
Olyan AI-ra, programra volt szükségük a versenyzőknek, amely értelmezni tudja a tekercsgöngyölegről röntgenfelvételek alapján összeállított 3D-képet, és az írásjelekre utaló legparányibb fizikai változásokat is észlelni tudja az elszenesedett anyagon. Farritor kezdetnek olyan részek CT-felvételeit vizsgálta meg, ahol a koromalapú tinta nem volt kivehető az elszenesedett papiruszon. Egy másik versenyző jelezte, hogy a kiszáradt iszap repedéseire emlékeztető mintázatokat keresi, mert azok akár tintanyomok is lehetnek. (Már a verseny elejétől pénzjutalmat kaptak a versenyzők minden közzétett felfedezésükért.) Farritor ezt az ötletet továbbgondolva dolgozott ki gépi tanulási modellt a mintázatok vizsgálatára.
Már újra a Nebraskai Egyetem kötelékében, egy szombat esti bulin vette hírét Farritor annak, hogy a szervezők újabb tekercsdarab CT-képét töltötték fel a versenyzők számára. A fiatalember azonnal bejelentkezett mobiltelefonján keresztül asztali számítógépére, és az újonnan megosztott képen futtatni kezdte AI-modelljét. Pár órával később elképedve látta telefonján az évezredek távolából kirajzolódó görög pí, omikron és ró betűt.
„A programom megtalált három betűt a Római Birodalom idejéből. Hihetetlen izgalom fogott el. Az eredményt rögtön elküldtem a verseny szervezőinek. Meg anyukámnak” – meséli Farritor.
A betűkről aztán kiderült, hogy a görög „bíbor” szó részei. Így Farritor lett az első, aki elolvashatta a több tíz méter vastag vulkáni törmelék alá temetődött papirusztekercs egyik rejtőző szavát.
A ma Ercolano város alatt megbújó villa romjaira a 18. században kútásók bukkantak. Csakhamar előkerült ezernyi tekercs is, vélhetően Philodémosz epikureus filozófus és költő görög hajdani könyvtárából. A régészek feltételezése szerint a villa még feltáratlan részében még nagyobb, latin nyelvű írásokból álló könyvtár rejtőzik. Ha a verseny bebizonyítja, hogy a tekercsek kigöngyölés nélkül is elolvashatók, bizonnyal új lendületet kap az eltemetődött könyvtár kutatása. Könnyen lehet, hogy a gyűjtemény az antik görög és római történelem, filozófia és irodalom elveszett remekműveit tartalmazza. De még ha nem kerül is elő több tekercs, az új módszer „feltétlenül átformálja az ókori világról alkotott képünket” – mutat rá Garrett Ryan, az ókori Görögországot és Rómát tanulmányozó történész és podcaster. Ha pedig sikerül megtalálni ezt a nagy könyvtárat, „alapjaiban átíródik a klasszika-filológia”.
A teljes cikket elolvashatja a National Geographic magazin novemberi lapszámában.