AI: már agyműtétek során is segítheti a sebész munkáját

Írta: Chris Gayo Mali

Fotó: Ismail Ferdous

Az idegsebészet kemény ügy, nem szabad benne hibázni, szögezi le a gyermeket műtő agysebész Eelco Hoving. Kivált, hogy gyakran a rutinos szakembernek is fel kell nyitnia a koponyát ahhoz, ha pontos képet akar kapni a beavatkozás célterületéről. Agydaganat esetében például gyakran csak a koponyatető részleges eltávolítása és az agyszövetből vett minta elemzése után lehet azonosítani a tumor típusát. A hollandiai Utrecht egyetemi klinikájának partnerintézményében, a Princess Máxima Központban is ez a bevett gyakorlat, ahol Hoving a neuroonkológiai részleg vezetője. A kimetszett mintát a laboratóriumba küldik, ahol két irányban zajlik a vizsgálat. A patológusok alaposan megvizsgálják az agyszövet jellemzőit, igyekeznek meghatározni a daganat típusát. A művelet nemritkán jó egy hétig eltart.

Ezzel egyidejűleg a laborban lefagyasztanak egy darabkát a szövetmintából, igen vékony szeletkéket készítenek belőle, és ezeket a metszeteket mikroszkóp alá teszik – voltaképpen szemrevételezik az adott agyrész „pillanatfelvételét”. Ezzel a módszerrel akár 15-20 perc alatt megállapítható a daganat típusa – de messze kevésbé megbízható módon, mint az előző, jóval időigényesebb eljárással. És mindeközben a beteg ott fekszik a műtőasztalon nyitott koponyával, az agysebész pedig nagyon nehéz döntés előtt áll, mert hézagos információk alapján kell rendkívül kockázatos döntéseket hoznia. Bizonyosan tumor az, amit lát? És ha az, vajon a legagresszívebb, rohamosan osztódó tumorok valamelyike, amelyet azon nyomban el kell távolítani? Vagy nem olyan veszélyes típus, és akkor kevésbé invazív beavatkozással, például kemoterápiával is megfékezhető? Hoving gyerekeket, kicsiket és tizenéveseket operál, így az ő helyzete talán még nehezebb, neki még keservesebb elfogadnia a tényt: kétséges adatok alapján kell döntenie.

Emlékszik egy pár évvel ezelőtti fiatal betegére; a műtét közben végzett fagyasztásos szövettani vizsgálat rosszindulatú, embrionális típusú daganatot, ATRT-t valószínűsített. Mivel ez a tumor gyorsan terjed, Hoving a haladéktalan beavatkozás mellett döntött. Nagy óvatossággal kimetszette az érintett szövetek 98 százalékát. Órákon át, lankadatlan összpontosítással dolgozott, és nemcsak testileg, hanem lelkileg is teljesen kimerült – kivált, mert a beavatkozás következtében kis páciensének egyik karja részlegesen megbénult. A tíz nappal később beérkezett szövettani leletből azonban kiderült: a gyermek tumora nem ATRT, hanem annál sokkal kevésbé gonosz daganattípus. „Egyfajta csírasejtes tumor, amelyre nagyon jól hat a sugárkezelés és a kemoterápia” – idézi fel az esetet Hoving. Nem vitás: az adott helyzetben, a rendelkezésére álló információk alapján Hoving a lehető legjobb megoldás mellett döntött, amikor kimetszette az érintett szöveti területet. „De ma már tudom, hogy nem lett volna szükséges.”

Hoving időközben csatlakozott a Princess Máxima Központ kutatócsoportjához, amely már 2023 nyara óta mesterséges intelligenciát is bevet, hogy valós időben, műtét közben meghatározhassa a feltárt tumorok típusát. A csapat által használt AI-alkalmazás, a Sturgeon 90 százalékos pontossággal meg tudja adni a választ.

„Ezzel együtt a patológusok továbbra is minden egyes kimetszett szövetmintát megvizsgálnak” – teszi hozzá Bastiaan Tops, a Princess Máxima Központ gyermekkori daganatok patológiájával foglalkozó laboratóriumának vezetője. Az AI révén így a sebész mindenesetre hasznos többletinformációkhoz juthat…

A teljes cikket elolvashatja a National Geographic magazin novemberi lapszámában.