A stressz ellenszere
A meditáció évezredes gyakorlata sokféle módon befolyásolhatja jótékonyan egészségünket, a stresszt és a szorongást is csillapíthatja.
ÍRTA: YUDHIJIT BHATTACHARJEE
FÉNYKÉPEZTE: BRIAN FINKE
Indiában nőttem fel, a nyári szüneteket rendre a nagyszüleimnél töltöttem Kolkatában (Kalkutta). Nagyanyám minden délután letelepedett a szőnyegére, szemben a családi imafülkével, amelyben kis fatrónokon hindu istenségek kőszobrocskái álltak. Fél órán át mozdulatlan maradt. Csukott szemmel, ujjaival imagyöngyöket morzsolt, és közben alig hallhatóan Krisna nevét kántálta. Kisfiúként kihasználtam a pillanatot: lábujjhegyen mögé osontam, és megdézsmáltam a tamarindlekvárt, amelyet egy bögrében a háta mögötti polcon tartott. De soha nem gondoltam bele, mit jelent neki ez a napi rítus. Tárgyszerűen kideríthetetlen, hogy a délutáni meditálás segített-e nagyanyámnak kapcsolatba lépni valamiféle felsőbb lénnyel, de egyre több tudományos bizonyíték valószínűsíti, hogy sok szempontból hasznára vált. Alighanem hatásosan csillapította a stresszt, és lassította az öregedéssel járó szellemi hanyatlást. Ez magyarázhatja, hogy élete végéig megőrizte mentális frissességét, mindemellett a jelek szerint jól tűrte a fájdalmat.
A meditáció, amelyet a jelen pillanatra való összpontosításként határoznak meg, valamilyen formában évezredek óta része a vallási hagyományoknak szerte a világban. Jóllehet az elmélkedés általában a lelki megvilágosodást célozza, a meditálók meg vannak győződve arról, hogy az egészségüknek is jót tesz. Az utóbbi harminc évben több kutatás is alá- támasztotta vélekedésüket. Kimutatták, hogy ha valaki naponta 45 percig csak a saját gondolataira és érzelmeire összpontosít, azaz tudatos jelenléten alapuló (angol szóval mindfulness) meditációt végez, enyhülnek a szorongásos és a depressziós tünetei. Egy másik vizsgálat kiderítette, hogy a tudatos jelenlétre építő kognitív terápia, amely megtanít bennünket arra, hogy légzőgyakorlatokkal és meditálással szabaduljunk meg a negatív gondolatoktól, javíthatja a gyógyszeres kezelésre nem reagáló, de még gyógyszert szedő depressziós felnőttek állapotát.
A teljes cikket elolvashatja a National Geographic magazin decemberi lapszámában.
National Geographic 33: Isabel Cristina Gámez és Oscar Andrés Méndez
Egy építész és egy mérnök, akik megtalálták a műanyaghulladék hasznosításának új módját.
National Geographic 33: Lewis Pugh
Az extrém sportoló élete küldetésének látja, hogy óvja a Föld sérülékeny élőhelyeit.
Őshüllők ma is eleven kortársa
A tokfélék – stílszerűen szólva – minden bajt megúsztak 162 millió éven át, de aztán az ember ténykedése a kihalás szélére sodorta őket. Az élő kövület utolsó egyedeinek megmentéséért nagy erőkkel küzdenek a kutatók.
Megmenthetők-e Új-Zéland ritka madarai több millió ragadozó kiirtásával?
Új-Zéland népe elhatározta, hogy a különösképpen kártékony ragadozók totális kiirtásával védi meg őshonos, becses madarait. A világ eddigi legnagyobb léptékű természetvédő projektje könyörtelenül hatékony szakaszába lépett, ugyanakkor még az is nagy kérdés, hogy mely fajokat kell menteni, és melyek a pusztítandók.
National Geographic 33: Edward Norton
A színész, aki az afrikai vadvilág megóvásának új módjain fáradozik.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
