Évmilliók titkát őrző barlangok
Egy vakmerő klímakutató feltáratlan üregekbe hatolt be Grönland északi részén. A barlangok kövei nem csak a régmúltról tudósítanak; a jövőt, a globális felmelegedés várható alakulását is sejtetik.
A helikopter egy szirttetőn szállt le, rotorlapátjai késként hasították a fagyos levegőt. A gépből kiszálló Gina Moseley teleszívta tüdejét a friss levegővel, és körbehordozta tekintetét a kopárságában is lenyűgöző grönlandi vidéken. Délre kilométereken át húzódott a befagyott tó, mögötte barnás-szürkés sziklateraszok magasodtak, amelyek látványát egy-egy gleccserfolyam ragyogó fehér csíkja szakította meg. Az ellenkező irányban, 900 kilométerre pedig az Északi-sark bújt meg a láthatáron túl. Ezen az elhagyatott tájon egy teremtett lélek sem volt Moseley-n és a pilótán, valamint a helikopter két további utasán kívül; egyikük, Moseley férje és e cikk fotósa, Robbie Shone, a másik Chris Blakeley mászóspecialista. Enyhe volt az időjárás, a hőmérő higanyszála kicsivel fagypont fölött állt. A viszonyok eszményiek voltak, de Moseley jól tudta: akármelyik pillanatban feltámadhat az orkánerejű szél, és kitörhet a nemritkán sűrű köddel súlyosbodó hóvihar. Akkor pedig azonnal szedniük kell a sátorfájukat, különben a földkerekség egyik legnehezebben megközelíthető, legzordabb térségében rekedhetnek. Karnyújtásnyira voltak attól, hogy nagy horderejű tudományos felfedezéseket tegyenek, ám ez a vészes lehetőség is benne volt a pakliban.
Írt: YUDHIJIT BHATTACHARJEE
Fényképezte: ROBBIE SHONE
A brit paleoklimatológus és barlangász Moseley jó egy évtizede álmodott már erről a pillanatról, remélte, hogy az elsők között vizsgálhatja meg a Wulff-földön a WUL-8-at, bolygónk egyik legnehezebben megközelíthető barlangját, és az ott begyűjtött kőzetminták majd új felfedezések sorához segítik Grönland klímamúltjával kapcsolatban.
Először a hidegháború idejéből maradt, csupa szemcse felderítőfotón pillantotta meg a barlangot: történelem előtti idők ősi erődítésére emlékeztető, pőre sziklafal tetején tátongott az üreg szája. A látvány felcsigázta a képzeletét. Senki nem járt még a mélyén, tanakodott. Vajon mekkora lehet, milyen mélyre nyúlhat a szirt gyomrában, és milyen kincseket tartogathat a tudomány számára?
A teljes cikket elolvashatja a National Geographic magazin márciusi lapszámában.
Ősöreg erdők és féltett hagyományok kincset érő ajándéka a puerh tea
A Kínában magasodó Jigmai-hegy őslakos falvainak népe tradícióihoz ragaszkodva, az ősök módszereivel termeszti immár világhírű, csodálatos aromájú teaféléit.
Középkori szörnyek életre keltői
Így tökéletesítik a mai mesterek a kőmegmunkálás ősi technikáját, és alkotják újjá egy angliai katedrális hajdanvolt szépségét.
Nagyon látni akartam apám lepkéit
Fotósunk mindent elkövetett, hogy megtalálja a világ egyik legritkább lepkéjét, mert azt a lepkét az ő apja után nevezték el.
Imádott és utált csörgőkígyók
A megújhodás jelképeként tisztelik, az alvilág hírnökeként kárhoztatják. Vadásznak rá, a képzelet sötét bugyraiba száműzik. Sikerül-e eloszlatni a félelmeket, még mielőtt végleg kiirtjuk a legendás csörgőkígyót?
Bemutatjuk az erdők apró gondozóit
Hangyák sokadalma lövelli a potrohvégükön nyíló méregmirigy savtartalmú váladékát a fenyegető ellenség, jelen esetben Ingo Arndt fotós asszisztense felé, aki a hatás kiváltása érdekében egy szövetdarabot lengetve ingerelte bolyuk mellett a Formica polyctena fajhoz tartozó vöröshangyákat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
