National Geographic 33: Björk

A National Geographic Társaságot 1888-ban 33 merész gondolkodó alapította. Természetbúvárok és felfedezők, akik úgy érezték: ideje átformálni a szemléletet, amellyel magunkat és világunkat megérteni igyekszünk. A kor viszonyait tekintve nagyratörőbb célt nem is tűzhettek volna zászlajukra. A National Geographic csapata máig az ő példájukból inspirálódik. A közös cél, a jövő miatt érzett aggodalom hatalmas erőket mozgathat meg; csak az kell, hogy hiteles példaképek, bátor újítók, alkotók, felfedezők álljanak az ügy élére. A következő három lapszámban fölvonul a National Geographic 33 hőse, akik mindannyian jobb hellyé igyekeznek tenni világunkat, akik ennek érdekében valós, működő eszmékkel állnak elő, és akik akkor sem haboznak, ha a tettek mezejére kell lépniük.

Mintha egy másik bolygóról jött volna közénk, egy álomszerű univerzumból, ahol nem kötik béklyók az egyszerű halandót. Nem csoda, hogy mellbevágó a hatás, amikor Björk a rideg valóságot is becsempészi szürreális világába.

Január óta látható turnéfilmjét, a Cornucopiát is uralja a rá jellemző, burjánzó látványkavalkád, ám az óriási, tekergőző gombafonalak, a kígyózó-kacskaringózó természeti formák egyértelműen utalnak korunk legégetőbb és legsúlyosabb problémájára. Egy online konferencián, 2023 telén Björk kifejtette: a párizsi klímaegyezmény célkitűzései elérhetetlenek, reálisabb célok kellenek.

Művészetében Björk mindig is elvont formákban, megoldásokban gondolkodott, környezet- tudatossága azonban nagyon is gyakorlati szempontokon nyugszik. Évtizedeken át telt házas koncerteket adott a világ minden táján, akármerre járt, újító szellemét ünnepelték, de közben végig hű maradt az elvekhez, amelyeket már az 1990-es években, független előadó- ként képviselt. „Minden második évben kijelölök magamnak egy ügyet. És mindig igyekszem olyan ügyet választani, amelyiknél még van esély a változásra, amelyik sokat nyom a latban, de nem olyan léptékű, hogy a magam erejéből ne tudnék tenni érte.”

A most 59 esztendős Björk az utóbbi két évet a szülőföldjét, Izlandot érintő egyik nagy problémának, az ipari szintű lazactenyésztés kártételeinek szentelte. Miután az egyik elkerítő háló kilyukadt, a tenyésztett lazacok ezrével szöktek ki a természetes vizekbe.

A történtek miatt fennáll a veszély, hogy a tenyésztett lazacok hibridizálódnak, szaporodnak az őshonos lazacokkal, valamint, hogy betegségekkel, élősködők- kel fertőzik meg a vadon élő lazacpopulációt, és ez ökológiai katasztrófához vezet. „A Z generációs vegánnak és a régi gondolkodású gazdának, aki tavasszal birkát vág, nem egyszerű szót értenie egymással…”

A teljes cikket elolvashatja a National Geographic magazin 2025. júniusi lapszámában.