Eltörli-e Mexikó múltját – A jövőbe vezető vasút?
A Maja vasút (spanyol nevén Tren Maya, „maja vonat”) úgymond Mexikó egyesítéséért, az ősi maja emlékek iránti tisztelet jegyében létesült. Ám építése áldozatokkal járt.
Írta: MICHAEL FINKEL
Fényképezte: ROBBIE SHONE és ANGIE SMITH
Roberto Royo éppen a barlangban tartózkodott, amikor egyszer csak megnyílt fölötte az üreg mennyezete, és egy hatalmas fúrófej bukkant fel fölötte. Fülsiketítő robajjal törte-zúzta a függő cseppköveket, a biológus pedig sietve fedezéket keresett magának. A természetvédelem ügyéért kiálló barlangkutató a telefonját mindig magánál hordta, így meg tudta örökíteni, amint a Mexikó délkeleti részén elterülő Yucatán-félszigeten ismét megsemmisül egy varázslatosan szép karsztcsarnok.
A felszínen működő fúróberendezés később egy 120 centiméter átmérőjű, 25 méter hosszú, üreges acélpillért préselt a nyílásba. A rozsdás cső belsejét cementtel töltötték meg, a massza egy része a cenote (kútszerű karsztképződmény) kristálytiszta vizébe fröccsent. Az acélpillérről lepattogzó, cseppfolyós cementtel vegyülő rozsdapikkelyek egyre nagyobb területen festették vörösre a vizet.
A közelben csakhamar újabb lyukat fúrtak, és újabb pillért illesztettek bele. Azután egy harmadik meg egy negyedik is következett. Egyedül ebbe a cenotéba negyven pillért vertek le, négyes sorokban. Rojo becslése szerint 15 ezernél is többet préseltek be a laza yucatáni talajba, ami a területen láncreakciót válthat ki. A két magyarországnyinál is nagyobb kiterjedésű félsziget talaja szivacsos mészkő, ebből adódóan többnyire még mutatóba sem akadnak a felszínén folyók vagy éppen tavak.
A cenoték kiterjedt hálózatából több száz állatfaj, köztük a jaguár és a tapír egyedei oltják szomjukat, de kulcsszerepe van az ivóvízellátásban is, mexikóiak milliói, no meg a turisták számára. A maják jó ezer éven át rituális tárgyaik egy részét is bennük helyezték el.
Ami a legkomolyabb gond: számos cenote kapcsolódik egymáshoz, tehát ha csak egy vize is szennyeződik, veszélybe kerül a többi is, magyarázza Rojo. Ráadásul vizük végül a tengerbe ömlik, így a rozsdás lé a mezoamerikai korallzátonyrendszert éppúgy fenyegeti, mint a cancúni strandokat, a part menti mangroveerdőket és az őserdőt az összes lakójával együtt. Kíméletlen környezetpusztítás zajlik a félszigeten, valóságos ökocídium, fogalmaz Rojo. Minden odaveszhet – és mindez egy vasútvonal miatt…
A teljes cikket elolvashatja a National Geographic magazin 2025. októberi lapszámában.
Drónnal is kutatják a következő földcsuszamlást Magyarországon
A National Geographic magazin 2026. júniusi számában Vajon mitől indul meg a hegyoldal? című cikkében arról olvashatunk, hogy egy alaszkai geológus miként fut versenyt az idővel: az állam szétporladó hegyeinek földcsuszamlásai ezrek életét veszélyeztetik. Dr. Babinszki Editet, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága Földtani Szolgálatának geológusát kérdeztük a magyarországi helyzetről.
Fotókon a Sagrada Família megkoronázása
A National Geographic legújabb cikke a bazilika kulisszái mögé vezet, és bemutatja azt a generációkon átívelő munkát, amely Antoni Gaudí mesterművét a megvalósulás küszöbére juttatta.
A drónszem sokat lát, de nem mindegy, hogyan használjuk
A National Geographic magazin 2026. májusi lapszámában több drónfelvételt is bemutatunk. Online cikkünkben ezúttal néhány, a drónfotózással kapcsolatos kihívást járunk körbe.
Meglepő leletet rejtett a honfoglaló harcos dereka
Különleges, honfoglalás kori sírokat tártak fel Akasztó határában. A három harcos története elolvasható a National Geographic magazin 2026. májusi lapszámában, online felületünkön pedig az egyik leletet részletesebben is bemutatjuk.
Kvíz: Egy élőhely pusztulása – mennyit tudsz az Aral-tó katasztrófájáról?
A National Geographic 2026. májusi lapszámában bemutatjuk, hogy miként próbálják az Aral-tó környékén élő közösségek megmenteni a végveszélybe került vízrendszert. Olvasd el nyomtatásban megjelent, Új jövő előtt az Aral-tó című cikkünket, és teszteld kapcsolódó tudásod.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
