A drónszem sokat lát, de nem mindegy, hogyan használjuk

A National Geographic magazin 2026. májusi lapszámának Hatmilliós sokadalom című cikkében Dél-Szudán vadvilágának páratlan vándorlását mutatjuk meg a magasból – részben drónfelvételek segítségével. Vadont leső drónszemek című cikkünkben emellett azt ismertetjük, hogy miként alkalmazzák a legmodernebb technológiát a hazai természetvédelemben, vadbiológiában és természetfotózásban.

A drónok egyre inkább a mindennapjaink részévé válnak, és egyre több profi, valamint amatőr fotós fedezi fel bennük a különleges nézőpontok lehetőségét. Az elmúlt években a National Geographic Önök küldték rovatában is látványosan megszaporodtak az ilyen, madártávlatból készült felvételek – alább ezekből mutatunk egy rövid válogatást.

11 fotó

Miben más a drónfotózás?

Szajki Bálint, a 24.hu fotóriportere munkája során egyre többször fordul a technológiához. 2025 májusában például Izland déli partvidékét bejárva drónnal dokumentálta a régió páratlan, festékszerűen elterülő folyóit. A képeket a National Geographic online felületén mutattuk be, alább egy kisebb válogatás látható ezekből.

6 fotó

„A drónfotózás vizuális alkotás nagyon izgalmas terepe” – mondja magazinunknak a fotóriporter. „Az ember hozzá van szokva ahhoz a nézőponthoz, amelyből a világot szemléli. Ebből néha ki-kikacsint egy repülőúton, vagy amikor a New York-i felhőkarcolók tetején áll, esetleg egy magas csúcsot mászik meg. Ilyenkor megváltozik a térélmény, sokszor olyan érzés, mintha egy makett vagy terepasztal felett állnánk.”

Szajki Bálint szerint a szokásos nézőpontból megtapasztalt arányok ilyenkor megváltoznak, és egészen új élményünk születhet a világról.

Valahol ilyen élmény egy drónnal a táj fölé repülni

– vélekedik.

A földről nem tudjuk elképzelni, hogy az adott tájelemek, folyók, hegyek, mezők miként illeszkednek a nagy egészbe, fölészállva ugyanakkor ezek együttese födlöntúli látványokat képes az ember szemének okozni. „A drónfotózás mindig megerősíti az ember élményét: mennyire kicsi ő valójában abban a tájban, amelyben a száz méter széles folyó vagy az órákon át mászott hegy is csak apró alkotóelem” – teszi hozzá.

A drónokat felelősséggel kell használni

A drónhasználat ugyanakkor mindig komoly felelősség – főleg, ha az ember természetes közegben, állatok közelében dolgozik. „A drónok óhatatlanul zavarást is jelenthetnek a megfigyelni kívánt állatok számára” – mondja Ozogány Katalin biológiai fizikus, aki 2026 májusi lapszámunkban arról mesél, miként segítették az eszközök a hortobágyi Przewalski-lovak kutatását.

Mint a szakértő fogalmaz: az eszköz hangja önmagában riasztó hatást válthat ki, egyes állatok akár felülről érkező ragadozónak is tekinthetik a gépet. Ez stresszreakciót és menekülést válthat ki.

Legyél Te is előfizetőnk! Tetszik a National Geographic online tartalma? A nyomtatott magazinban további, máshol nem elérhető történeteket és fotókat találsz. Aktuális előfizetési akciónk itt érhető el.

Ozogány Katalin szerint egyes fajok különösen érzékenyek az ilyesfajta zavarásra:

• a ragadozó madarak tojásaikat hátrahagyva elhagyhatják a fészket, vagy akár meg is támadhatják a drónt, ami sérüléshez vezethet;
• a vizes élőhelyeken összegyűlt nagy madárcsapatok hátrahagyhatják a biztonságot nyújtó éjszakázó területüket;
• de még a vadlovak is eleinte féltek a drón zajától, elfutottak, igaz, idővel megszokták a jelenlétét.

Bár a drón által kibocsátott zaj speciális propellerekkel csökkenthető, azonban a kutató szerint sokkal fontosabb az érintett faj ismerete. A megfigyelést mindig érdemes az adott állathoz igazítani.

„A drónok lehetőséget teremtenek, vannak például helyzetek, amikor egy élőhely gyalogos bejárása nagyobb zavarást jelentene, vagy rendkívül nehezen kivitelezhető lenne.

Megfigyelni viszont szükséges, mert csak azt tudjuk megvédeni, amit ismerünk

– mondja Ozogány Kata, aláhúzva: mindig szükséges a vizsgált faj kontextusában mérlegelni.