145 éve a múzeumi gyűjteményben voltak azok az ősmaradványok, amelyek segítségével a trilobiták igen érdekes tulajdonságára derült fény.

A híres Burgess-palában megtalált állat 505 millió éve a tengerek réme volt.

Félmilliárd évvel ezelőtt élt az a zsákállat, amelynek ujjnyi nagyságú kövülete a gerincesek igen korai elődjét képviseli.

A kambrium ikonikus csúcsragadozója, amint egy új kutatás feltárta, valószínűleg a lágyabb, puhább zsákmányt kedvelhette a ropogóssal szemben.

Az ordovíciumból származó lelőhely védelme miatt csak hozzávetőlegesen lehet tudni, merre is található.

A ma élő állatok közt nagyon sok a kambriumi robbanás idején alakult ki, ez az időszak alapozta meg a mai faunánkat.

A vízben élő ízeltlábúak is kopoltyúval lélegeznek, ám a kopoltyúikat a lábaikon viselik. Egy új kövület tárja fel a részleteket az ízeltlábúak ősi kopoltyúival kapcsolatban.

Évmilliárdokig csak egysejtűek léteztek a Földön. Vajon miért alakultak ki az összetett szervezetek – kétszer is? Az ediakara-életközösség kövületei talán megadják a választ.

Fotó: Royal Ontario Museum A Siphusauctum gregarium akkora lehetett, mint egy konyhakés – hossza nem haladta meg a 20 centimétert.  „Szárával” a tengerfenékhez tapadt, amely tulipánszerű testben végződött – olvasható a LiveScience  tudományos hírportálon.A tengeri „tulipán” a szűrve táplálkozók közé tartozott, s egyedülálló bélrendszerrel rendelkezett. „Ez a bélrendszer nem jellemző az állatvilágban. A Burgess-palában nagyon […]