A szennyvízben előforduló mikroműanyagok kimutatására és elemzésre 2021-ben a Duna Régió Stratégia nemzeti koordináció megbízásából készült tanulmány.

A Szegedi Tudományegyetem harmadik éve folyó kutatásai szerint növekszik a mikroműanyagok mennyisége a Tiszában, a szennyezés elsősorban kommunális eredetű.

Bár a szakértők egyelőre nem tudják, hogy a mikroműanyagok miként befolyásolják az egészséget, az biztos, hogy a parányi szemcsék képesek bejutni szervezetünkbe.

A vizsgálatok alapján körvonalazódik, hogy akár háromszor-tízszer is több lehet a környezetben jelen levő mikroműanyagok koncentrációja, mint azt eddig a szakirodalmi források ismertették.

Ennél magasabban még nem mutatták ki a szennyezést.

A szakértők még mindig nem tudják, hogy a parányi műanyagrészecskék pontosan miként hatnak az élőlényekre.

Bár a műanyagokat nem emberi fogyasztásra gyártják, úgy tűnik, hogy mégis nagy mennyiségben kerülnek be szervezetünkbe.

A Maldív-szigetek körüli vizekben az egyik legmagasabb a mikroműanyag-szennyezettség a világon, aminek súlyos következményei lehetnek a sekélyvízi korallzátonyok élővilágára és fenyegetést jelenthet a szigetek lakóinak megélhetésére is.

A világ műanyaggal leginkább szennyezett folyója lehet a Temze, a folyó egyes szakaszain másodpercenként 94 ezer darab mikroműanyag is áthaladhat.

Műanyag mikroszemcséket vízi és szárazföldi ragadozó madarak - többek közt sólymok, baglyok és rétisasok - szervezetében is találtak amerikai tudósok.