JFK: Az utolsó órák

National Geographic Channel műsorelőzetes
A 20. század leghírhedtebb politikai merényletéhez vezető események kis híján ugyanolyan sokkolóak, mint maga a gyilkosság.
Az utolsó órák című filmje a merénylet napját, a Kennedy gyilkosság című, parádés szereposztású alkotás pedig a bűntény előzményeit dolgozza fel ugyanolyan drámai és feszült formában, mint amilyen a valóság volt.
Mi történt pontosan – percről-percre – a történelem egyik leghíresebb politikusmerényletének a napján? Megtudhatják 2013. november 15-én, pénteken este 8-kor a National Geographic Channel filmjéből. A JFK: Az utolsó órák a Kennedy-gyilkosság minden részletre kiterjedő rekonstrukciója. A történet középpontjában ezúttal is a dallasi Dealey Plaza áll, de ha a gyilkosság egy, a pocsolyába dobott kő, akkor mi a becsapódás keltette hullámok útját és hatását is végigkövethetjük a világ különböző részein. A műsor egy soha nem látott politikai és kulturális kataklizma dokumentálása soha nem látott televíziós eszközökkel…
A Nat Geo által két nappal később, 2013. november 17-én, vasárnap este 8-kor műsorra tűzött A Kennedy-gyilkosság ezzel szemben az okokra és összefüggésekre koncentrál – figyelmét legalább olyan mértékben kiterjesztve a gyilkosra, mint a gyilkosság áldozatára. Vajon milyen korábbi események vezették a két főszereplőt azon a végzetes novemberi napon Dallasba? Milyen ember volt a gyilkos és áldozata valójában? A film Lee Harvey Oswald és John F. Kennedy történetének és személyiségének szemléletes lefestésével minden korábbinál mélyebb és átfogóbb képet tár elénk a merénylet hátteréről.
“JFK sokkal több volt, mint aminek az emberek ismerték” – mondja a Kennedy-t alakító Rob Lowe. “Ezért az volt a célom, hogy a politikuson túl a férjet, az apát és a testvért is megjelenítsem – azt az embert, akinek küldetése van, azt az embert, aki okos, aki elbűvölő, aki megnevetteti a társaságában lévőket. A film intimitása és újszerű megközelítése, valamint a lebilincselő elbeszélés egyszerűen lenyűgözött.”
Bár Lee Harvey Oswald az amerikai történelem egyik leghírhedtebb alakja, a közvélemény alig tud róla valamit. A film egyik fő célja ezért az ő személyiségének a bemutatása – semmiképpen se egy szimpla, kétdimenziós ördögként, sokkal inkább egy nyugtalan és beteg lélekként, akinek a gyilkossággal csupán az volt a célja, hogy végre észrevegye valaki; kívánsága teljesült ugyan, ám csak rövid ideig élvezhette kétes hírnevét, hisz két nappal a merénylet után maga is puskagolyó áldozatává vált.
“Az Oswald-sztorit korábban ilyen mélységben még soha senki nem dolgozta fel” – mondja a merénylőt játszó Will Rothhaar. “Azt hiszem, számtalan meglepő, az embereket elgondolkodásra késztető dolog derül ki róla a filmben.” “A legtöbb embernek fogalma sincs róla, hogy Lee-nek volt egy felesége” – teszi hozzá a Marina Oswaldot alakító, a filmben végig oroszul beszélő Michelle Trachtenberg. “A házasságuk és Marina bemutatásával azt hiszem, sikeresen érzékeltetjük Oswald személyiségének összetettségét, azt, hogy nem egy egyszerű szörnyetegről van szó.”
Kronológia:
1959. október 31.
A 20 esztendős Lee Harvey Oswald Moszkvában felkeresi az Egyesült Államok nagykövetségét, és a Richard E. Snyder konzullal folytatott beszélgetése során megpróbál lemondani amerikai állampolgárságáról.
1960. január 2.
John F. Kennedy Washingtonban bejelenti, hogy indul az elnökválasztáson.
1960. január 4.
Oswaldot Minszkbe küldik, ahol egy rádió- és televíziókészülékeket előállító gyárban fog dolgozni.
1960. November 8.
Kennedy minimális, kéttized százalékos előnnyel megelőzi Richard Nixont az elnökválasztáson – ezzel történelmet írva ő az Egyesült Államok addigi legfiatalabb és egyben első római katolikus alelnöke.
1961. február 13.
Oswald jelzi az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségén, hogy vissza akar térni az USA-ba.
1961. március 17.
Oswaldot bemutatják Marina Pruszakovának egy minszki bálteremben.
1961. április 17.
Egy kubai menekültekből álló, a CIA által kiképzett és pénzelt csoport sikertelen támadást indít Fidel Castro rezsimje ellen. A Disznó-öbölben megkísérelt invázió kudarca nagyon megviselte a sikerhez szokott Kennedy-t.
1961. április 30.
Oswald és Marina házasságot kötnek Minszkben. Első lányuk, June Lee 1962. február 15-én születik meg.
1962. október 14.
Egy amerikai kémrepülőgép légifotói minden kétséget kizáróan bebizonyítják, hogy a kubai San Cristobal közelében egy szovjet rakétatelep van épülőben.
1962. június 1.
Az Oswald-család elhagyja a Szovjetuniót; a texasi Fort Worthben telepednek le, ahol Oswald fivérével, Roberttel fognak élni.
1962. június 26.
Oswaldot első alkalommal kérdezi ki az FBI.
1962. október 22.
A kubai rakétaválság csúcspontjához közeledve Kennedy beszédet intéz a nemzethez, és elrendeli a Kubába tartó szovjet hajók blokádját.
1963. február 22.
Az Oswald-család találkozik Ruth Paine-nel, aki később házába fogadja Marinát és gyerekeit; Oswald itt hétvégenként meglátogatja őket a gyilkosságot megelőző időben.
1963. március 12.
Oswald a Klein’s Sporting Goods nevű cégtől vásárol egy 6.5 milliméteres Mannlicher-Carcano puskát – a fegyver postai küldeményként érkezik meg március 25-én, ára a házhozszállítással együtt 21.95 dollár. Marina később lefényképezi Oswaldot, amint a puskát és egy korábban beszerzett revolver tart a kezében – valamint a The Militant című újság egyik példányát, mely “fasisztának” bélyegzi Edwin A. Walker tábornokot.
1963. április 10.
Oswald állítólag megkísérli megölni Walkert – egy konyhaablakon át veszi célba, de a golyó célt téveszt. Oswaldot később meggyanúsítják a bűnténnyel egy a feleségének írt levél miatt, melyben azt részletezi, hogy mit tegyen Marina, ha őt letartóztatnák a hatóságok.
1963. április 24.
Oswald New Orleans-be költözik, ahova később Marina és June is követik.
1963. július-augusztus
Oswald egy “Fair Play-t Kubának Bizottság” nevű szervezet aktivistájaként dolgozik New Orleans-ben. Miközben kiáltványokat osztogat az utcán, augusztus 9-én összetűzésbe kerül egy Castro-ellenes csoporttal. Oswald az éjszakát az őrszobán tölti felforgató tevékenység miatt.
1963. augusztus 9.
Kennedy-ék kisfia kétnapos korában meghal a Bostoni Gyermekkórházban. Halála okaként újszülöttkori respiratorikus distress szindrómát állapítanak meg az orvosok.
1963. szeptember
Oswald Mexikóvárosba utazik, hogy meggyőzze a helyi hatóságokat, hogy engedjék Kubába utazni. Kiderül azonban, hogy ez csak szovjet vízum beszerzése esetén lehetséges. Kérvényét végül mindkét nagykövetség elutasítja.
1963. szeptember 26.
A Fehér Ház bejelenti, hogy Kennedy novemberben Dallasba utazik.
1963. október 16.
Lee rendelési ügyintézőként kezd dolgozni egy dallasi tankönyvraktárban.
1963. november 1.
James Hosty FBI-ügynök kikérdezi Marinát és Ruth Paine-t utóbbi otthonában. Oswald később felszólítja az irodát és Hosty-ügynököt, hogy hagyják békén a családját.
1963. november 21.
Oswald megkéri egyik kollégáját, Buell Wesley Fraziert, hogy vigye el Marinához, valamint hogy segítsen neki néhány függönyrúd Oak Cliff-i házába való szállításában. Megpróbál kibékülni Marinával, de az este újabb veszekedésbe torkollik. Frazier arról számol be, hogy Oswald másnap reggel magával vitt egy csomagot, melyben állítása szerint az előző este említett függönyrudak voltak.
1963. november 22.
De. 11 óra 37 perc – Kennedy és felesége, Jackie a dallas-i Love Fieldre érkeznek, majd az elnöki konvoj megindul a belváros felé mintegy 200 ezer helyi lakos éljenző sorfala közt. A tervek szerint Kennedy beszédet fog mondani a Trade Martnál.
Du. 12 óra 30 perc – Amikor a konvoj a Dealay Plazán nyugat felé ráfordulna az Elm Streetre, lövések dördülnek. Kennedy halálos sebet kap, és a texasi kormányzó, John Connally is súlyosan megsebesül.
Du. 12 óra 32 perc – Oswaldot Marrion Baker járőr feltartóztatja a közeli tankönyvraktár ebédlőjében, az épület igazgatója, Roy Truly azonban kezeskedik érte, és Baker szabadon ereszti.
Du. 1 óra – Kennedy-t halottnak nyilvánítják a Parkland Kórházban. Az elnök 46 évet élt.
Du. 1 óra 12 perc – Szemtanúi beszámolók szerint rendőrök vizsgálják át az Oswald munkahelyéül szolgáló tankönyvraktárt. Az egyik hatodik emeleti sarokablak mellett egy dobozokból emelt barikádot és három töltényhüvelyt találnak. Néhány perccel később egy dobozok közé rejtett puskára is rábukkannak a lépcsőház közelében. Oswald tenyér- és ujjlenyomatát később két dobozon is megtalálják.
Du. 1 óra 18 perc – Bejelentés érkezik a rendőrségre, mi szerint J.D. Tippit járőrt halálos lövés érte Dallas Oak Cliff kerületében, nem messze a belvárostól.
Du. 1 óra 55 perc – A Tippit-gyilkosság egyik szemtanúja a Texasi Színházhoz vezeti a rendőröket, ahol Oswaldot rövid dulakodás után letartóztatják.
Du. 2 óra 38 perc – Az elnöki repülőgép fedélzetén, mely Kennedy holttestével már Washington felé tart, Lyndon B. Johnson leteszi a hivatalos esküt, és ezzel az Egyesült Államok 36. elnökévé válik.
Este 7 óra 10 perc – Több kihallgatást és két rendőrségi szembesítést követően Oswaldot megvádolják Tippit megölésével.
Éjszaka 11 óra 26 perc – Oswaldot megvádolják Kennedy megölésével.
1963. november 23.
Éjszaka 12 óra 5 perc – Oswald először jelenik meg a média nyilvánossága előtt, és tagadja a gyilkosságok elkövetését. Később a nap folyamán meglátogatja a családja, újabb vallatáson esik át, és találkozik a Dallasi Ügyvédi Kamara elnökével, hogy jogi védelmet kérjen tőle.
1963. november 24.
Délelőtt 11 óra 15 perc – Oswaldot kijelentkeztetik a dallasi börtönből, és előkészületeket tesznek egy megyei büntetés-végrehajtási intézménybe való átszállítására.
Délelőtt 11 óra 21 perc – Oswaldot lelövi Jack Ruby a Dallasi Városi Börtön alagsorában. Oswaldot nem sokkal délután 1 óra után halottnak nyilvánítják a Parkland Kórházban.
1963. november 25.
Egynapos felravatalozás után Kennedy koporsóját 800 ezer gyászoló sorfala közt az Arlingtoni Nemzeti Temetőbe kísérik. Oswaldot ugyanezen a napon temetik el a texasi Fort Worth Rose Hill sírkertjében.
A Kennedy-gyilkosság főbb szereplői:
John F. Kennedy – Rob Lowe
Lee Harvey Oswald – Will Rothhaar
Marina Oswald – Michelle Trachtenberg
Jackie Kennedy – Ginnifer Goodwin