A világ legelzártabban élő törzsei

Hazen Audel szan busmanokkal vadászik, Namíbiában.

Ha a sűrű amazónai esőerdőben vagy a perzselő Kalahári-sivatagban járunk, rájöhetünk, hogy a 21. század technikai vívmányai helyett sokkal inkább a helyi törzsek ősi tudása az életben maradás kulcsa. Hazen Audel a modern városi életmódot a bennszülöttek hagyományőrző életvitelére cserélte. A kalandor a világ különböző pontjaira látogatva, különböző törzsekhez illeszkedett be, és megtanult többek között fegyvereket készíteni, kunyhót építeni, mérgezett nyíllal vadászni, és páratlan tudást szívott magába. Közben egészen elképesztő helyzetekbe került: Kanada sarkvidéki részén a sodródó jégtáblák között halászott, olyan vidékeken járt, ahol az embernek, ha nem akar szomjan halni, tehénvérrel kell oltani a szomját.

A szanok Namíbia forró és száraz Kalahári-sivatagában élő szan busmanok, Afrika egyik legősibb népcsoportja. Vadászataik során hatalmas területeket járnak be zsákmány után kutatva, lövedékeiket pedig levélbogárfélék lárváiból nyert méreganyaggal teszik halálossá. A szanok kultúrája orális kultúra, ami azt jelenti, hogy semmit se írnak le, az öregek tudása szájhagyomány által öröklődik tovább.

A Salamon-szigetek őslakói egy kis szigeten élnek, a Föld legsikeresebb tengeri túlélőivé képezték ki magukat. Nemcsak cápavadász expedíciókat szerveznek, hanem a pálmatolvaj nevű rákot is szívesen fogyasztják, mely félméteres hosszával és négy kilogrammos tömegével a legnagyobb szárazföldi ízeltlábú a Földön.

A szamburuk Kenya nyílt szavannáin élő félnomád, a maszájokkal rokon törzs, lélekszámát mintegy 200 ezerre becsülik. A szamburuk folyamatosan a szavannát járják teheneikkel és kecskéikkel, friss legelők után kutatva. Életük folyamatos küzdelem, mert Afrika legveszélyesebb állataival – elefántokkal, oroszlánokkal és leopárdokkal osztoznak a szavannán.

A kazahok Mongóliában az Altáj-hegység lejtőin legeltetik nyájaikat, mintegy 45 százalékuk ma is nomád pásztorkodásból tartja fent magát. Jellemzően tradicionális hordozható hajlékban, úgynevezett gerben laknak és szirti sasok segítségével farkasokra és rókákra is vadásznak. Élőhelyükön dermesztő hideg uralkodik, így az ivóvizet jégtömbök formájában gyűjtik a folyókból, tüzüket pedig állati trágyával táplálják.

Kanadában, az Északi-sarkkör mentén, körülbelül 45 ezer inuit él, itt nem ritka a mínusz 40 fok sem. A kangiqsujuaq-i inuitok a tenger rendszeres visszahúzódását kihasználva kagylót gyűjtenek a tengerjég alatt. A kagylógyűjtésre azonban csak az újhold és a telihold napjai alkalmasak, mert ilyenkor tart elegendő ideig az apály. Húst és a halat is fogyasztanak, de leginkább csak nyersen.

Hazen Audel páratlan expedícióját a National Geographic Channel is végigkövette, és lenyűgöző képsorokon mutatja be az ősi törzsek életmódját. A Törzsutas a vadonban című sorozatot 2014. szeptember 8-tól, hétfőnként 22 órakor vetíti a csatorna. 

Még többet megtudhat a sorozatról és a törzsekről a NatGeo Channel oldalán.

Forrás: ng.24.hu