Az ősembertől a modern laborokig

Rendhagyó táplálkozástörténeti utazás a NatGeón!

Vajon milyen szerepet játszik a húsfogyasztás az emberiség történetében? Miként nőttek naggyá birodalmak a cukornak köszönhetően, a fűszerek hogyan teremtették meg a globális gazdaságot? Miként hatnak az egészségünkre a laborokban előállított, ízfokozókkal, színezőanyagokkal telenyomott készételek?
Az emberek táplálkozási szokásai az elmúlt évszázadok, évtizedek során teljesen megváltoztak. És, hogy mindez nem sokat számít, nincs hatással a mindennapjainkra? Épp ellenkezőleg! Az étel, amit megeszünk, meghatározza, milyenek vagyunk, és az étkezés kulturális jellege sem elhanyagolható: „Kevés olyan alkalom van egy család életében, aminek valamilyen formában nincsen köze a táplálkozáshoz. Az étkezés a gyermekszületéstől a temetésig szinte minden ünnepnek és összejövetelnek a szerves, elengedhetetlen része” – mondja Simon Majumdar gasztronómiai szakíró. Egyáltalán nem mindegy tehát, mi és miért kerül a tányérunkra.
Az Ételevolúció című, átfogó sorozat végigjárja a táplálkozástörténet minden állomását, onnantól kezdve, hogy az ősember először tűzre dobott egy darab nyers húst, egészen napjainkig, amikor laboránsok dolgoznak a hipermarketekbe kerülő burgonyaszirom tökéletes ízesítésén. A hat epizódból kiderül, milyen hatást gyakorolt a különböző kultúrákra valamint az emberek egészségére az étkezési szokások változása. Közel 70 szakács, táplálkozási szakértő, ételtudós és gasztronómiai szakíró szólal meg e témában, azt vizsgálva, miként hatott ránk az „ételevolúció” és mi vár ránk a jövőben, hiszen a gasztronómia globalizációja jelenleg is zajlik. Az epizódok mindegyike más és más témára fókuszál: külön összeállítást látunk a húsról, a cukorról, a tenger gyümölcseiről, a modern gyorsételekről, a gabonafélékről és a „konyha forradalmárairól”.
Néhány érdekesség a témában:
Kolumbusznak köszönhetjük hogy eljutott hozzánk a paradicsom, a vörös csili, és a keserű csoki.
A szerecsendió a távol-keletről került Európába, és sokáig úgy tartották, hogy képes gyógyítani a pestist.
Auguste Escoffier (1846-1935) francia szakács volt az első, aki összefoglalta, és papírra vetette mindazt, amit tudni kell a főzésről. Előtte gyakorlatilag nem voltak receptek. Könyve, az 1903-ban kiadott Konyhai kalauz ma is a „séfek Bibliájának” minősül.
Hector Boiardi (1897-1985) séf készített elsőként előregyártott, kiporciózott tésztaételeket. A második világháborúban szükségessé vált az előre feldolgozott élelmiszerek gyártása, a frontokon harcoló katonák élelmezése miatt. A Chef Boyardee márkanévvel ellátott készételek később is igen népszerűek voltak Amerika-szerte.
Clarence Birdseye (1886-1956) találta ki a gyorsfagyasztás módszerét. Az 1910-as években Birdseye több évet töltött el a sarkvidéken, és megfigyelte, hogy a halászattal foglalkozó inuitok lefagyasztják a halat közvetlenül azután, hogy kifogták, és kiolvasztás után is megmaradt a frissessége. Birdseye nemcsak a módszert forradalmasította, hanem a gépet is kitalálta, amely képes a gyorsfagyasztásra. Később húsoknál, zöldségeknél és gyümölcsöknél is alkalmazta.
Howard Moskowitz volt az első személy, aki tudományosan is megvizsgálta: miért szeretjük az ételeket, miért kívánunk meg egyes dolgokat, és hogyan hasznosítható mindez a készételek előállítása során. Leírásai alapján megteremtették az ízlésbeli szegmentáció hagyományát. Ma már – Howard Moskowitznak és megfigyeléseinek köszönhetően – a polcainkra kerülő ételeket tervezik, tesztelik és célcsoportra szabják a maximális piaci lefedettség érdekében.
2014. december 15-től, hétfő este 11 órától a National Geographic Channel, Ételevolúció című új sorozatában megismerkedhetnek a gasztronómia történetével, ételeink eredetével, egészségünkre gyakorolt hatásával.