150 éves az Akadémia székháza

Fotó:Mohai Balázs/MTI

A sorozatot 2015. június 11-én a Budapesti Vonósok Kamarazenekar ünnepi hangversenye nyitja meg az MTA székházában. Sisa József művészettörténész, az MTA doktora bemutat egy új, az épület történetéről szóló kiadványt is – mondta el Barnabás Beáta, az Akadémia főtitkárhelyettese.

Június 20-án, a Múzeumok Éjszakája alkalmából különleges épületbejárásokon lehet részt venni, amelyeken az érdeklődők a székház nagyközönség által egyébként nem látogatható részeivel ismerkedhetnek meg. Emellett ismeretterjesztő előadások is színesítik a programot, amelyre a részvételi szándékot az MTA honlapján előre kérik jelezni.

Barnabás Beáta hozzátette: az MTA idén ismét csatlakozik a Kulturális Örökség Napjainak (szeptember 19-20.) rendezvényeihez, többek között egy olyan ismeretterjesztő programmal, amelyen a székház építésekor használt kőzeteket lehet jobban megismerni.

Október 20-án a székház építéséről, átalakításairól és felújításáról áttekintő képet nyújtó, a tudomány szerepéről való gondolkodás változásaira is kitérő tárlat nyílik az Akadémia palotájában. A tárlat anyagának alapját az a kamarakiállítás adja, amelyet az MTA idei közgyűlésére állítottak össze, és a Tudós Kávézóban tekinthető meg a székház első emeletén.

Az ősz folyamán emellett látható lesz egy Friedrich August Stüler, a székház tervezője műveit megörökítő fényképkiállítás is, amelyet a németországi Mühlhausen múzeumától kölcsönöz az MTA. A programsorozatot végül a székház átadásának 150. évfordulóján, december 11-én újabb ünnepi koncert zárja – tette hozzá Barnabás Beáta.

A főtitkárhelyettes elmondta: a programok célja közelebb hozni a tudományt az emberekhez, megmutatni a fiataloknak, hogy érdemes tudománnyal foglalkozni egy olyan korban, amikor számtalan téveszme befolyásolja a társadalom mindennapjait.

Az Akadémia kupolaterme
Fotó: Mohai Balázs/MTI

Az Magyar Tudós Társaság 1830-ban kezdhette meg tényleges működését, majd példátlan közadakozást követően 1862-ben indulhatott meg az intézmény palotájának építése. Az épület tervezésére kiírt pályázaton alapvetően két elképzelés versenyzett, egyes építészek neogótikus palotát szerettek volna, míg végül a neoreneszánsz székház gondolata győzedelmeskedett – mondta el a székház építésének körülményeiről Babus Antal, az MTA Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteményének vezetője.Hozzátette: a korabeli pozitivista világkép szerint a székház egyfajta „tudományhoz épített templom” volt, amelytől a nemzet felemelkedését remélték.

„Világosság, méltóság és megközelíthetőség, átjárhatóság – ezek voltak a legfontosabb elvi szempontok a székház tervezésekor és építésekor” – mondta el Bicskei Éva gyűjteményvezető.

Az Akadémia palotáját nem csupán a tudomány, de a teljes magyar kultúra székházának szánták építői. Az épület harmadik emeletét elfoglaló képtárban eredetileg, a jelenleg a Szépművészeti Múzeum anyagát gyarapító, Esterházy-gyűjteményt őrizték. Ez volt Magyarország első nyilvánosan látogatható művészeti múzeuma, de itt működött a Benczúr Gyula vezette festőiskola is.