A Kulturális Örökség Napjai

A kezdeményezés Franciaországban indult 1984-ben, Történelmi Műemlékek Nyílt Napja elnevezéssel.

A cél pedig az volt, hogy azok a kiemelkedő, várhatóan széles érdeklődésre számot tartó műemléképületek, amelyek általában zárva vannak a nagyközönség előtt, egy hétvégén nyissák meg kapuikat, és ingyen, lehetőleg szakszerű vezetéssel fogadják a kíváncsi látogatókat.
A kezdeményezés rendkívüli sikerén felbuzdulva az Épített Örökségért Felelős Európai Miniszterek Második Európai Konferenciáján – a spanyolországi Granadában, 1985. október 3-án – Jack Lang, akkori francia kulturális miniszter kezdeményezte, hogy az Európa Tanács karolja fel a rendezvényt és segítse, hogy nemzetközi méretűvé válhasson. Néhány európai ország, mint Hollandia, Belgium, Luxemburg, Málta, Svédország, valamint az Egyesült Királyság hamarosan csatlakozott a kezdeményezéshez és megrendezte a Nyitott Kapuk Napját.
A granadai ülés után az Európa Tanács közreműködött a mozgalom elindításában, és 1991-ben az Európai Unió támogatásával hivatalosan is intézményesítette és útjára indította saját rendezvénysorozatát Európai Örökség Napok (European Heritage Days) címmel, s egyben felszólította az Európai kulturális egyezmény tagállamait, hogy csatlakozzanak, és szervezzék meg hazájukban is minden évben az Európai Örökség Napokat. Magyarország 1999-ben csatlakozott a rendezvényhez, mely hagyományosan minden év szeptemberének elején nemzetközi megnyitó ünnepséggel kezdődik, majd az országok saját megnyitójuk után kezdetét veszi az Európai Örökség Napok hétvégéje.
2015-ben háromszáznál is több helyszín nyitja meg kapuit és több mint 650 programmal, sétákkal, tárlatvezetésekkel és máskor nem látható épületrészek bemutatójával várják a látogatókat a Kulturális örökség napjain, szeptember 19-én és 20-án.
Földbe zárt kincseink címmel hirdette meg az idei örökség napjai felhívását a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási központ. A helyszínek közül 57 csak az örökségnapok idejére nyitja meg kapuit és összesen 250 szervező és csapata dolgozik önkéntesen a program megvalósításán – emelte ki Sárváry István, a Forster Központ igazgatója a rendezvényről tartott sajtótájékoztatón.
Több olyan program is lesz, amelyen csak ilyenkor lehet részt venni. Ilyen például a gödöllői kastélyba szervezett padlástúra, a volt Ózdi Kohászati Üzemekbe tervezett gyári séta vagy a füzérradványi Károlyi-kastély jégvermének látogatása.
A helyszínek és programok listáját az Kulturális Örökség Napjai weoldalon találják