A Challenger-katasztrófa

Challenger az indítása után 73 másodperccel, megközelítőleg 15 000 méteres magasságban felrobbant. Az űrrepülő darabjaira hullott, a hétfős legénységből senki nem élte túl a balesetet. Az asztronautákon kívül a fedélzeten tartózkodott Christa McAuliffe New Hampshire-i tanárnő is, akit több ezer jelentkező közül választott ki a NASA, ő volt az első civil, aki nekiindulhatott a világűrnek.

Barbara Morgan (balra) és Christa McAuliffe
1985-ben a Tanár az űrben program keretében együtt vettek részt a felkészítésen. Christa McAuliffe a szerencsétlenségben életét vesztette, Barbara Morgan, az akkori tartalékos, a későbbiekben űrhajóskiképzésen vett rész, és 2007. augusztus 8-án az Endeavour űrhajó legénységének egyik tagjaként 11 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson (ISS).

A felszállást a televízió is élőben közvetítette így világszerte milliók lehettek szemtanúi a megrázó eseménynek, a robbanásról készült drámai felvételeket pedig az elmúlt évtizedekben számtalanszor láthattuk.

A 15 kilométeres magasságban történt katasztrófa okának kiderítése érdekében Ronald Reagan, amerikai elnök egy vizsgálóbizottság felállítását rendelte el, melynek feladata a baleset okának, részleteinek kivizsgálása volt. A vizsgálat eredménye szerint a tragédiát elsősorban konstrukciós hiba okozta, miközben az időjárási feltételek sem voltak kifogástalanok.

A Nobel-díjas Richard P. Feynman, aki a vizsgálóbizottság tagja volt, a következőket nyilatkozta a megrázó esettel kapcsolatban: „A Challenger-katasztrófa visszavetette az Egyesült Államok űrkutatási programját, ugyanakkor sokkolta azokat az amerikai polgárokat, akik a szerencsétlenséget élőben a Cape Canaveral tribünjén ülve vagy a tévé képernyői előtt élték át.”