Egy kalocsai érsek hagyatéka

1852-től erdélyi püspökként, 1867-től kalocsai érsekként szolgálta a katolikus egyházat, közben pedig iskolákat alapított, jelentős összegekkel támogatta a művészet és a tudomány számos területét. Korának egyik legismertebb társasági személyisége (ma azt mondanánk, „celebje”) volt, barátság fűzte többek között Liszt Ferenchez és Munkácsy Mihályhoz is. Százezer példányt meghaladó botanikai gyűjteményét és ritkaságokban bővelkedő szakkönyvtárát a Magyar Természettudományi Múzeumban őrzik.

A 2016. szeptember 14-én nyílt, középiskolásokat és fiatal felnőtteket is megszólító, kiállításban játékok, oknyomozás, eredeti gyűjteményi tárgyak kalauzolnak és mutatják meg azt, hogyan működtek annak idején a kapcsolatok a világháló nélkül.

Gergely Mariann, a Nemzeti Galéria főosztályvezetője és Korsós Zoltán, a múzeum főigazgatója.
Fotó: MTM

A kiállítás egyik különlegessége a Haynald Lajos kalocsai érsekről még 1884-ben készült arcmás, melyet Munkácsy Mihály festett. A képet a kiállítás idejére a Nemzeti Galéria kölcsönözte.

Gergely Mariann, a Nemzeti Galéria főosztályvezetője a kép kibontásakor elmondta, hogy örül annak, hogy a képzőművészet is helyet kapott a természettudomány házában. A kiállítás a Munkácsy festménnyel kiegészülve egy korszakot a maga teljességében tár elénk.

Haynald Lajos személye azért is különleges, mert rajta keresztül a kiállítás egyik kiemelt célcsoportjának, a fiatalabb korosztálynak mutatja be, mit is jelentett régen egy köztiszteletben álló, megbecsült és befolyásos személynek lenni. Fiatal korában érdeklődött a csillagászat, botanika és képzőművészet iránti, de az idegen nyelvek terén is jól teljesített. Utazásai során szerzett tapasztalatait levelei és naplói őrzik. 1852-től erdélyi püspökként bekapcsolódott területen lakók életébe. 1856-ban a szatmári irgalmas nővéreket Gyulafehérvárra telepítette, a ferences nővéreket pedig 1864-ben Nagyszebenbe. Adományokkal támogatta az erdélyi iskolákat. A politikai életből is kivette részét, bár ezt a bécsi udvar monarchiaellenesnek minősítette és püspöki felmentését kérte a Szentszéktől, ezt IX. Pius pápa 1863-ban el is fogadta, és 1867-ig Karthágóban, majd Rómában működött.

1867-ben, a kiegyezés után visszatérhetett Magyarországra, mint kalocsai érsek. Egy évvel később a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, majd a Matematikai és Természettudományi Bizottság tagja, 1874-től igazgatója lett.

A Magyar Tudományos Akadémia fenntartását 12 000 aranykoronával támogatta, de a Magyar Afrika Társaságnak is adományozott. Kalocsán patronálta az oktatást, és megépíttette az obszervatóriumot. A művészeteknek is pártolója volt, szoros barátság fűzte Munkácsy Mihály festőművészhez, aki 1884-ben elkészítette az érsek portréját, jó barátságban volt Liszt Ferenccel is.

Fotó: MTM

Az 1870-ben a botanikai kutatások, gyűjtőutak támogatására létrehozott egy alapítványt, mellyel a Növénytár anyagi alapját teremtette meg így ez európai színvonalú intézmény lett. Halála előtt már 10 évvel megírta végrendeletét, melyben növénytani gyűjteményét és könyvtárát is a múzeumra hagyta. Ez is mutatja, mennyire tudatos volt tudománypártoló tevékenysége. Hagyatékának köszönhetően ma minden 10. herbáriumi lap a botanikai gyűjteményben Haynald Lajostól származik.

A kiállításon a látogatók cédulát gyárthatnak, összehasonlító anyag alapján fajmeghatározást végezhetnek, számítógépes játék segítségével gyűjtő-utakat tervezhetnek, vagyis testközelből tapasztalhatja, mit is jelent a kutatómunka.

A kiállítás a Magyar Természettudományi Múzeum 2015 őszén indított Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? című tudománykommunikációs sorozatába is illeszkedik. A szervezők célja a kiállítás segítségével bemutatni, hogy mennyi mögöttes információ derülhet ki például egy herbáriumi lap vizsgálata során, s ezért is indokolt és fontos megőrizni és kutatni a természetrajzi gyűjteményi anyagokat.

A kiállítás 2016. december 6-ig látogatható az időszaki kiállításokra váltott belépőjeggyel, a Magyar Természettudományi Múzeumban (1083 Budapest, Ludovika tér 2-6.)