Nemzetközi pumitalálkozó Tápiószentmártonban

Fotó: Wikipeida

A hungarikummá nyilvánított magyar fajta külföldön is egyre elterjedtebb, a skandináv országokban több ezer pumit tartanak számon, Magyarországon pedig 2500-3000 egyed él – mondta el Árkosi József, a Magyar Pumi Klub elnöke, hozzátéve, hogy a nemzetközi találkozóra, melynek célja az élénk vérmérsékletű, bohókás megjelenésű, magyar pásztorkutya népszerűsítése, Angliából, Svédországból, Csehországból és Ausztriából is érkeznek vendégek.

„A fajta főként külföldön növekvő népszerűségét sokoldalúságának és alkalmazkodóképességének köszönheti, mindenféle aktív tevékenységben szívesen vesz részt, intelligens, temperamentumos, sportos, vakmerően bátor jószág. A pumi alkalmazkodóképességét jól mutatja, hogy nemcsak terelésre, házőrzésre alkalmas, de kedvelt társává vált a nagyvárosi környezetben élő embernek is: ha gazdája gondoskodik arról, hogy mozgásigényét kielégítse, a legkisebb lakásban is jól érzi magát” – jellemezte a fajtát Árkosi József.

A fajta a 17-18. században Magyarországon alakult ki a helyben található terelőkutyák, valamint az országba került német és francia felálló fülű, terrier jellegű terelő és kísérő ebek kereszteződésével. Sok éven keresztül Magyarországon a kisméretű pásztorkutyák egy „masszát” alkottak: a pumi, puli, mudi nem kapott külön elnevezést, terelőkutyaként számon tartott ebek voltak, csak a 20. század eleje óta jegyzik önálló fajtaként őket.

A kutyák bohóca néven is emlegetett magyar pásztorkutya több száz állatból álló nyájat, csordát is képes önállóan kezelni. Ennek megfelelően a nemzetközi találkozó első napján terelőversenyt rendeznek. A találkozón a fajta helyzetét bemutató előadások, szemináriumok mellett lesz klubkiállítás, tenyészszemle és agility verseny is – ismertette a programokat a Magyar Pumi Klub elnöke.