A halhatatlanságot kereső zseni – egy halhatatlan szerelem tükrében

David Pujol rendező alkotásában a halhatatlanságot kereső Salvador Dalí művészi és emberi portréja halhatatlan szerelme történetén keresztül, életének legfontosabb színterein rajzolódik ki. Megismerjük Cadaquést: a boldog gyermekévek és nyarak, a felhőtlen alkotókedv, a szabadság helyszínét. Ebben a katalán tengerparti kisvárosban találkozott Galával is, ugyanabban az esztendőben, amikor a szürrealistákhoz csatlakozott. A tíz évvel idősebb, orosz származású asszony 1929-ben férjével, Paul Éluard költővel és kislányukkal érkezett. Szinte azonnal a 25 éves Dalí „gyógyítója” és örök múzsája, alkotótársa és menedzsere lett.

3 fotó

A következő állomás a Cadaqués melletti apró halászfalu, Portlligat. Botrányosnak számító viszonya miatt apja kitagadta a művészt, aki azonban ragaszkodott a száraz és kihalt tájhoz – a lelki egyensúlyt, a biztonságot és nyugalmat, valamint a folyamatos inspirációt jelentette számára. Galával ezért néhány kilométerrel távolabb, egy pici halászkunyhóban telepedtek le, amelyből Dalí tervei alapján „apránként” a festő egyetlen, saját tulajdonában álló otthona és műterme – közös életük középpontja lett. Innen utaztak a jelentős kiállításokra, Párizsba és New Yorkba. Időközben kitört a spanyol polgárháború, amely a házukat sem kímélte. Újjáépítették, ám 1940-ben az Egyesült Államokba költöztek a II. világháború pusztításai elől. Nyolc év távollét, illetve egy újabb renoválás után tértek haza Portlligatba, az épületet pedig ezután is folyamatosan bővítették.

Az életrajzi portréfilm ezután Púbolba kalauzol bennünket. Bejárjuk az itt álló 12. századi kastélyt, amelyet 1969-ben vásárolt meg Dalí – szerelme jeléül Galának ajándékozta, hogy időnként elvonulhasson a művészektől, tévésektől és turistáktól nyüzsgő portlligati otthonukból. Felesége csak egy feltétellel fogadta el: a festő csupán akkor látogathatja meg, ha írásos meghívót kap tőle. A művész beleegyezett az alkuba. Közös házukéhoz hasonlóan az ősi vár átépítése és felújítása is Dalí tervei alapján készült el, 1971-ben. Utoljára pedig Figueresbe (spanyolul: Figueras) látogatunk, a festőművész szülővárosába, ahol létrehozta a Dalí Múzeumot.

E két helyszín között érkezünk el a 105 perces film tetőpontjához: Dalí 53 közös év után elveszíti Galát. Megelevenednek a Púbolban és Figueresben történt események, előtérbe kerül a halhatatlanság keresése, amely 84 évesen bekövetkezett haláláig állandóan foglalkoztatta a legismertebb szürrealista festőt. Bár az alkotók csupán utalnak az őt ért traumák egy részére, a film mégis számos új felfedeznivalót tartogat.

David Pujol rendező és a forgatókönyvet vele közösen jegyző Montse Aguer (a Dalí Múzeumok igazgatónője) tehát Salvador Dalí és Gala szerelmének és a helyszíneknek ezen egybefonódó szálaira építi A halhatatlanság nyomában című 2018-as ismeretterjesztő portréfilmet. Ezek mentén bontakozik ki a 20. század egyik legnagyobb festőzsenijének az élete, pályája és művészete: az interjúkban mesélő művészettörténészeknek és barátoknak, a megidézett közeli családtagoknak, az extravagáns festővel készített megannyi televíziós felvételnek, eddig nem publikált fotóknak és leveleknek, és természetesen az időről időre a mozivásznon felbukkanó remekműveknek köszönhetően. Mindehhez pedig monumentalitásra törekvő képi és zenei világ párosul.

A Salvador Dalí – A halhatatlanság nyomában című életrajzi portréfilm A művészet templomai ismeretterjesztő sorozat következő része. A többi epizódhoz hasonlóan kiemelt budapesti vetítőhelye az Uránia Nemzeti Filmszínház.