Kutatókkal a világ tetején

1933-ban a magazin lebilincselő cikkben tudósított az Everest első átrepüléséről, 1948-ban elindult Társaság első nagyszabású himalájai ösztöndíjprogram és 1965-ben pedig a National Geographic különleges, a Mount Everesten készült felvételeket mutatott be első televíziós adásában, e néhány kiemelkedő esemény is mutatja, hogy az ikonikus sárga keret története egybeforrt a világ legmagasabb hegyének megismerésével, s a Társaság teljesítménye máig egyedülállónak számít a tudományos felfedezés és ismeretterjesztés területén.

A hagyományt folytatva a National Geographic most visszatér a legendás hegyre, hogy neves tudósok és fotósok segítségével lélegzetelállító tudósítást hozzon.

A 2020. július 12-én, 21 órakor képernyőre kerülő Az Everest tudósai egy kutatókból és hegymászókból álló nemzetközi csapatot kísér el a Himalájába, mely a Mount Everest történetének eddigi legátfogóbb multidiszciplináris – több tudományágat átfogó – vizsgálatára vállalkozik. Az egyszerre izgalmas és gondolatébresztő filmben többek közt egy klimatológiai kutatási projektbe is bepillantást kapunk, melynek segítségével a tudósok a globális felmelegedés a Himalájára és annak gleccsereire gyakorolt hatásait igyekeznek felmérni; valamint azt, hogy ezek a változások milyen veszélyeket rejtenek a hegység déli előterében élő százmilliók életére.

A nyolc ország kutatóit tömörítő, helyi serpák által is támogatott tudóscsoport az 5000 méteres magasságban kanyargó völgyektől a 8000 méter feletti „halálzónáig” számos helyen végez vizsgálatokat az Everest környezetében:

Az Everest lábánál hullámzó egyik olvadékvíztó medréből egy geológuscsapat üledékmintákat vesz, hogy azok laboratóriumi elemzésével az elmúlt évezredek klimatikus változásaira következtessen.

Az Everest Alaptábor környezetében a biológusok átfogó biodiverzitás-vizsgálatot végeznek, hogy feltárják, a különböző magassági övezetekben élő növények és állatok miként alkalmazkodnak a felmelegedéshez.

Az expedíció geográfus tagjai modern fotográfiai és távérzékelési módszerekkel rendkívül pontos, nagy felbontású térképet készítenek a Khumbu-gleccserről, melynek alakváltozásai és visszaszorulása így nyomon követhető lesz a jövőben.

Az Everest alatti Déli-nyeregben, a hegy egyik leghidegebb és legszelesebb helyén, a klimatológusok jégmintákat vesznek egy gleccserből, melyek tanulmányozásával értékes információkhoz juthatnak a jégár kialakulásával és történetével, valamint az éghajlat múltbeli változásaival kapcsolatban.

Az Everest „halálzónájában”, közel 8000 méteres magasságban, a csapat felállítja a világ legmagasabban működő meteorológiai állomását, mely közel valósidejű adatokat fog sugározni a világ tetején uralkodó aktuális időjárási viszonyokról.

További információt a NatGeo tévé oldalán találnak.