Európa lenyűgöző stadionjai
A National Geographic bemutatja Európa tizenkét legkülönlegesebb arénáját. Most beleshetünk virtuálisan Wembley-be vagy a Kresztovszkij arénába; de „ellátogathatunk” Rómába, Bakuba is a stadionokhoz. Hogyan épültek és mitől különlegesek ezek a megastadionok? Mutatjuk!
A Megastadionok epizódjai lebilincselő – földrajzi-építészeti – körutazást kínálnak, kivételes módon az öreg kontinens szinte valamennyi táját bejárva: a labdarúgó Európa-bajnokságok történetében most először ugyanis nincs „rendező nemzet”, a mérkőzéseket tucatnyi országban, a földrész legkülönbözőbb sarkaiban bonyolítják le – lehetővé téve, hogy a szurkolók korunk néhány patinás, legnagyobb múltú, vagy épp legmodernebb, kifejezetten a rangos eseményre épült arénáiban biztathassák csapataikat.
Látogass el velünk többek közt Angliába, a világhírű, 2003 és 2007 között teljesen megújult Wembley-be; a futurisztikus, alakja miatt „űrhajónak” is becézett szentpétervári Kresztovszkij arénába; a város tradicionális építészeti formakincséhez visszanyúló, ám a legmodernebb szél- és földrengésálló technológiával épült bakui Olimpiai Stadionba; vagy épp a budapesti Puskás Arénába, melynek építői megkísérelték a lehetetlent: felnőni a névadó labdarúgó-legenda zsenialitásához – sikerrel.
Egy rekordok könyvébe illő, 315 méter hosszú és 133 méter magas acélív. Egy gigantikus tetőszerkezet, melyet jó idő esetén szét lehet nyitni. És egy mozgatható, különleges küzdőtér, mely látványos sprintekre nyújt lehetőséget. Érdekelnek az effajta zseniális, az embert a székébe szegező építészeti megoldások? Ha igen, tarts 2020. szeptember 24-től a NatGeóval, mert bár a Labdarúgó Európa-bajnokságra még várni kell, a 12 lenyűgöző stadionba már most benézhetünk, és kileshetjük titkaikat!
Budapest vs. Bukarest! – Melyik a jobb?
A megastadionok között a Puskás Aréna is szerepel, párhuzamba állítva a Bukaresti stadionnal. A magyar labdarúgás fénykorában, 1953-ban épült legendás Népstadiont számtalan telt házas, maradandó emlékű mérkőzés után 2017-ben elbontották, hogy helyén egy vadonatúj, minden elvárásnak eleget tévő modern létesítményt emeljenek. A 2019 őszén átadott Puskás Aréna a Föld minden pontján ismert magyar labdarúgó nevét viseli, kinek vezetésével az Aranycsapat az 1940-es és 1950-es években az egész világot végigverte. Vajon sikerült-e a tervezőknek és a kivitelezőknek méltó emlékművet emelniük a zseniális játékosnak? Aki járt már a stadionban, azt állítja, igen. Egy országgal keletebbre, Romániában szintén nagy erőkkel készülnek az Európa-bajnokságra – és nem is akárhogyan, hisz a kezdeti pénzügyi és technikai nehézségek után az Arena Nationala képében egy lenyűgöző, zárható tetejű, több mint 50 ezer néző befogadására képes aréna született.
A budapesti és bukaresti kalandozás után, október folyamán megnézhetjük Európa többi lélegzetelállító arénáit. Bár utazni nem lehet, de virtuálisan bejárhatjuk ezeket a városokat, és feleleveníthetjük a focis élményeket.
Bemutató: 2020. szeptember 24-én, csütörtökön este 9-kor, a NatGeo tévécsatornán.
Múzeumok Majálisa: íme a programok
A kétnapos rendezvény a nézőpontváltás és a szemléletváltás jegyében zajlik.
A méhek érdekes világát mutatja be egy új kiállítás
Mit csinál egy here, hány virág kell egy kilogramm méz elkészítéséhez? Ilyen kérdésekre ad választ az Édes élet tárlata.
Múzeumok világnapja: íme a Néprajzi Múzeum programja
Több mint 160 éves, magyar vonatkozású fotókat is bemutatnak.
Bogarászásra hívja az érdeklődőket a NatGeo szerzője
Lajtár Lili kéz- és képernyőközelbe hozza a természet apró csodáit május 9-i programján.
A jégkori élet elevenedik meg a Móra Ferenc Múzeumban
A kiállítás a jégkori ember művészetét és mindennapjait mutatja be.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
