A történelem leghírhedtebb harcosainak tündöklése és hanyatlása

A National Geographic szédítő „történelmi hullámvasútra” hívja nézőit az új, Vikingek: A dicsőségtől a bukásig c. sorozatával.

A hírhedt skandináv harcosok bámulatos sikereit és végzetes kudarcait egyaránt bemutató széria az Abacus Media Rights közreműködésével kerül a nézők elé, az első rész premierje 2022. október 2-án, 22.00-kor lesz.
A viking hajóhad több mint három évszázadon át vezetett támadásokat az európai partok ellen (sőt, a kontinens határain túl is), drámai eredménnyel. De vajon valóban csak azok a mohó, vérszomjas rablók voltak ők, akiknek hajlamosak vagyunk beállítani őket, vagy bonyolultabb a kép, és egyúttal okos, előrelátó, átfogó stratégiával rendelkező politikai játékosokról van szó? A lebilincselő, a National Geographic védjegyévé vált tudományos igényességgel készült sorozatban tanúi lehetünk a vikingek első Skandinávián kívüli portyáinak. Láthatjuk, amint beveszik Yorkot és megostromolják Párizst, az általuk taposott kereskedelmi útvonalakon kelet felé egészen Bagdadig kísérjük őket, és csodálkozva figyeljük, amint az Atlanti-óceánon átkelve Izland és Grönland érintésével egészen Amerikáig jutnak.

Azt eddig is tudtuk, hogy a vikingek a történelem legrettegettebb harcosai közé tartoznak: hogy háborúikat a tenger elől vívták, hogy híresek voltak a kegyetlenségükről, és hogy a saját szabályaik szerint éltek; mindenki számára magától értetődő tény, hogy évszázadokon át feltartóztathatatlanok voltak, hogy mesterien hajóztak és tájékozódtak, és hogy befolyásuk Konstantinápolytól az Újvilágig ért. Történetüket azonban mind ez idáig kizárólag keresztény szemszögből ismertük – és csak most, az ősi sagák elemzésével és a modern biorégészeti módszerek bevezetésével fejtettük meg, hogy kik voltak ők igazán.
A sorozat a világ 20 vezető vikingszakértője segítségével tárja elénk a korral kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeket: közéjük tartozik többek közt Stefan Brink, a skandinavisztika professzora (University of Cambridge); Terry Gunnell, a folklorisztika professzora (University of Iceland); Anders Winroth, a középkori történelem professzora (University of Oslo); Cat Jarman bioarchaeológus, a „The River Kings’ c. könyv szerzője; Søren Michael Sindbæk régész (University of Aarhus); és Dr. Clare Downham történész, a ‘Viking Kings of Britain and Ireland’ c. könyv szerzője (University of Liverpool).
A vikingekre előszeretettel gondolunk vérszomjas tengeri banditákként, akik, ha a kiszemelt anyagi javak megszerzése a tét, az erőszak semmilyen formájától nem riadnak vissza. E sablonos és leegyszerűsítő kép alatt azonban egy sokkal összetettebb, megragadó igaz történet húzódik – a felszíni rétegeket lehántva kiderül, hogy a rettegett pogány rablók egyúttal kitűnő tengerészek, bátor felfedezők, szorgalmas mesteremberek, élelmes kereskedők, tehetséges költők és előrelátó politikusok is voltak.

700 és 1100 között ezek a különleges és egyedülálló északi harcosok sikeresen meghódították Britanniát és Írországot, ostrom alá vették Párizst, jól működő kereskedelmi útvonalakat alakítottak ki kelet felé egészen Konstantinápolyig és Bagdadig, nyugati irányban pedig Izland és Grönland felfedezése után Észak-Amerikáig jutottak – mielőtt végleg eltűntek volna a történelem színpadáról. A Vikingek: A dicsőségtől a bukásig c. sorozat lebilincselő módon tárja elénk sikereiket és kudarcaikat, magasba emelkedésüket és mélybe zuhanásukat – megmutatva, hogy eredendően kik voltak ők valójában, miért keltek útra öbleikből, hogy hazájuktól messze hajózva ír és angol kolostorokra támadjanak.
Az epizódok tartalmából:
Az út Lindisfarne-ig
Kalózok, kereskedők és fosztogatók… Színre lépésükkor a vikingek egy váratlan és megállíthatatlan erő voltak, melynek megjelenésére senki nem volt felkészülve. A Lindisfarne-sziget kicsiny vallásos közössége elleni támadással kezdetét vette a viking terjeszkedés Európában és azon túl. Ki voltak ezek a kegyetlen és eltökélt skandinávok?
Bemutató október 2-án, vasárnap 22.00-kor
A nagy pogány hadsereg
Katonai túlereje birtokában a nagy pogány hadsereg beveszi Northumbria fővárosát, Yorkot. Voltak előzményei az eseménynek? Milyen történelmi helyzetben került sor a vakmerő támadásra? Az izgalmas epizód a 9. századi Anglia legfontosabb csatáit, erődítményeit és politikai szereplőit villantja fel előttünk.
Bemutató október 9-én, vasárnap 22.00-kor
Kelet vonzásában
A 9. században Konstantinápoly Európa egyik legnagyobb és leggazdagabb városa volt – nem csoda hát, hogy a város ellenállhatatlan vonzerőt gyakorolt a vikingekre, akik 860-ban kétszáz hadihajóval és ötezer katonával, távolról se egyszerű kereskedőkként jelentek meg a város életében.
Bemutató október 16-án, vasárnap 22.00-kor
A Frank Birodalom ostrom alatt
A vikingek a Frank Birodalom ellen vezetett szívós és kitartó támadásai 885-ben, Párizs ostromában csúcsosodtak ki. Az agresszorokat mindazonáltal nem annyira a hatalomvágy, mint inkább a megszerezhető anyagi javak motiválták.
Bemutató október 23-án, vasárnap 22.00-kor
Amerika felfedezői
A Norvégiát sújtó politikai instabilitásnak volt egy váratlan mellékhatása: viking hajók egy csoportja nekivágott az Atlanti-óceánnak, és nyugat felé kalandozva felfedezte Izlandot, ahol a hódítók telepet is alkottak. Nem sokkal később pedig a skandinávok még tovább merészkedtek, előbb Grönland, majd Új-Fundland földjére téve lábukat.
Bemutató október 30-án, vasárnap 22.00-kor
A második viking kor
A 10. század közepére Dánia monarchiává alakult, a világ pedig tanúja lehetett az immár keresztény dán király, Kékfogú Harald felemelkedésének. Az ún. második viking kornak azonban a kudarcos Stamford Bridge-i csata véget vetett – ez volt a Britanniát érő utolsó viking támadás.
Bemutató november 6-án, vasárnap 22.00-kor