Álomként indult, valóság lett belőle

Ljasuk Dimitry, a film rendezője és főszereplője a világjárvány idején úgy dönt, hogy önkéntes karanténba vonul egy apró lakatlan szigetre a Tisza-tavon. A szigeten egy kis kunyhó áll, amit még édesapjával épített évekkel korábban, de álmukat nem tudták befejezni, mert az apa időközben meghalt. A fiú ki akar szakadni a mókuskerékből, szembe akar nézni magával, ezért hét év után visszatér a szigetre, ám a kalandnak tűnő kezdet után kiderült, a magány próbára teszi az embert.
A csodálatos természet, a Tisza gyógyító ereje, a nomád élet és az apa régi tanításai szépen lassan megváltoztatják értékrendjét. Megérti mi az ami igazán fontos az életben és mi az ami nem.

Forrás: Ljasuk Dimitry

„Bár eddig természet- és dokumentumfilmeket készítettem, de régi gyerekkori álmom, hogy egyszer nagyjátékfilmet, művészfilmet készítsek. Több mint két éve határoztam el a szigeten, hogy az ott megtapasztalt élmények és gyermekkori visszaemlékezések alapján készítem el ezt a filmet. A kunyhóban írtam meg a forgatókönyvet, amit persze a természet és az élet átírt, de mindezeket adaptáltam a filmbe is. Emellett a film fiktív elemeket is tartalmaz, így tettem kerekké és filmessé a történetet” – tudjuk meg a film rendezőjétől, Ljasuk Dimitrytől.

A tető javítását is a sziget egyetlen lakója végzete el.

Forrás: Ljasuk Dimitry

A forgatás során a legnagyobb kihívást a négy évszak alatt megtapasztalt időjárás szeszélye, a vizes és a nomád körülmények jelentették. Az operatőri munkán kívül az is nagy kihívás volt, hogy magát az építményeket, kertet is Dimitry készítette el. Ezek mellett az olyan hétköznapi rutin tevékenységek is kihívást jelentettek, mint a mosogatás, mosás, főzés, takarítás – mindezek gépek nélkül.

„A Jóreménység-sziget nem természetfilm, hanem a természetben játszódó kalandfilm, monodráma. Emellett nagyon fontos volt számomra, hogy szépen szólaltassam meg a Tisza és az élővilág hangját – mint egy természetfilmben. De egyszerre nem tudtam mindent felvenni. Így karantén után egy évvel később újra felkerestem a filmben szereplő helyszíneket és külön hangfelvételeket készítettem, hogy minden hang valóban a Tisza-tóról származzon, a békáktól, a madarakon át a hullámzás, vagy akár a szél hangjáig. De nem csak a Tiszán készítettem felvételeket, hanem a városban is – a filmből kiderül, hogy miért.”