Kezdetét vette a Magyar Tudomány Ünnepe

Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke november 4-én, a Magyar Tudomány Ünnepe nyitóünnepségén Pécsen arról beszélt: a nemzet legnagyobb kincse tagjainak tehetsége – számol be az MTI.

A Magyar Tudomány Ünnepe és a köré szerveződő rendezvénysorozat több mint két évtizede élő hagyományunk.

Lángot továbbadó ünnep, hiszen Kárpát-medence-szerte a legfrissebb kutatások és tudományos felismerések lángját szeretnénk ilyenkor másokkal megosztani, vagy épp a tudomány fényénél tesszük fel korunk nagy kérdéseit, és világítunk rá azokra a problémákra, amelyekre válaszaink, megoldásaink még nincsenek” – mondta az MTA elnöke.

Freund Tamás emlékeztetett arra, hogy a Magyar Tudományos Akadémia jövőre ünnepli fennállásának 200. évfordulóját. Mint kiemelte, épp ezért örvendetes, hogy az Országgyűlés a napokban készül elfogadni azt a határozatot, amely 2025–2026-ot a magyar tudomány évévé nyilvánítja.

„Szimbóluma ez annak, hogy a közelgő jubileumi két év – előbb az MTA, majd az akadémiai könyvtár alapításának 200. évfordulója – nemcsak az Akadémia, hanem az egész nemzet ünnepe. Ahogy az MTA sem csupán a miénk, kutatóké, hanem az egész nemzeté” – fogalmazott.

Freund Tamás szerint az MTA200 rendezvényei teret kívánnak adni annak, hogy a magyar tudományos közösség és a magyar nemzet tagjai egymásra találjanak, ahogy ennek fóruma szeretne lenni évről évre a Magyar Tudomány Ünnepe (MTÜ) is.

Több száz program

Erdei Anna, az MTA főtitkárhelyettese, az MTÜ programtanácsának elnöke a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán tartott ünnepségen kiemelte: a tudományünnepi programsorozat mottója – „Tudományos tanácsadás a társadalom szolgálatában” – is jelzi, hogy a tudomány akkor tölti be a szerepét, ha a körülöttünk lévő világ minél pontosabb megismerésén túl hozzájárul az adott kor legsürgetőbb feladatainak megoldásához is. Elmondta, hogy az egy hónapon át tartó eseményen több száz tudománynépszerűsítő program várja az érdeklődőket a határon kívül, vidéken és a fővárosban.

Erdei Anna szerint a programsorozat összeállításakor idén is arra törekedtek, hogy a tudományos élet széles horizontját mutassák be.

Újdonság, hogy idén önálló rendezvényeken mutatkoznak be az MTA nagypresztízsű, úgynevezett zászlóshajó programjai, így az érdeklődők megismerhetik a Lendület Program, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj által támogatott kutatások, valamint az MTA nemzeti kutatási programjainak eredményeit.

Ezek között a Poszt-Covid Nemzeti Program keretében végzett interdiszciplináris kutatások feltárják a járvány okozta egészségügyi, pszichológiai, gazdasági, társadalmi és jogi problémákat. A Tudomány a Magyar Nyelvért Nemzeti Program kutatási eredményei megmutatják többek között, mit kezd a szövegekkel a kutató a legkorszerűbb digitális technológia birtokában. A Nemzeti Agykutatási Program rendezvényén pedig az idegrendszer működésének és betegségeinek eddig ismeretlen összefüggései tárulnak fel. A Fenntartható Fejlődés és Technológiák Nemzeti Program keretében a fenntartható városoktól a megújuló energiaforrásokon át a hazai vízgazdálkodásig számos aktuális témáról lesz majd szó.

Emellett folytatódik a nagysikerű, nagyközönségnek szóló Tudományünnep+ előadássorozat is, amelyen választ kaphatnak az érdeklődők többek között arra, hogy mi várható az Egyesült Államokban az elnökválasztás után, lesznek-e valaha az ember társai a robotok, vagy hogy hol van a szabad zene helye a kortárs művészetben. De szóba kerül majd Európa jövője és a fúziós erőművek működésének részletei is. A Tudomány és Parlament programon idén a mesterséges intelligencia elterjedéséről és társadalmi hatásairól lesz szó.

Erdei Anna kitért arra, hogy a programokról a folyamatosan frissülő tudomanyunnep.hu-n tájékozódhatnak az érdeklődők, a központi rendezvények pedig élőben és felvételről is megtekinthetőek lesznek az Akadémia oldalán.

Díjátadót is tartottak

Miseta Attila, a Pécsi Tudományegyetem rektora a megnyitón a kutatás és oktatás fontosságáról beszélt. Mint mondta, ezek nem ellentétei, hanem kiegészítői egymásnak.

A tudományos kutatás szempontjából kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a fiatal kutatók biztos jövőképet láthassanak maguk előtt. Szólt a nemzetközi tudományos együttműködés fontosságáról, és reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben sikerül megtalálni azt a kompromisszumos megoldást, amelynek révén a nemzetközi kollaboráció hídjai újraépíthetők.

Az ünnepi köszöntő után Kemenesi Gábor biológus, víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetőjének előadása hangzott el, amelyben a virológia elmúlt száz évének eredményeit összegezte.

Az előadást követően átadták az Eötvös József-koszorúkat, valamint az MTA tudományos díjait és a Pécsi Tudományegyetem elismeréseit.

A díjazottak névsora az MTA honlapján olvasható.

A Magyar Tudomány Ünnepét 2003 óta szervezik meg, arra emlékezve, hogy Széchenyi István 1825. november 3-án birtokainak egy évi jövedelmét ajánlotta fel a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elődjének számító Tudós Társaság megalapításához.