Nyolcvan éve ért véget Budapest ostroma

Budapest ostroma 80 évvel ezelőtt, 1945. február 13-án ért véget. Leningrád és Sztálingrád után ez volt a második világháború leghosszabb városostroma. A több mint 50 napig tartó harcok során a város nagy része romba dőlt, több mint 100 ezren haltak meg.

Erről a tragédiáról emlékezik meg a Várkapitányság, a Várkert Bazár csütörtökön megnyílt, Tizenkét hét a pokolban – Budapest ostroma a Várhegyen című fotókiállítással.

Ez a városrész az ostrom egyik legkeményebb csatatere volt, hiszen a németek által irányított védelem központjaként állandó légi és tüzérségi támadások célpontjává vált.

Adolf Hitler szigorúan megtiltotta a város feladását, közölte Szálasival is: Budapest erőd, amit háztól házig kell védeni.

1944 végén és 1945 elején mintegy nyolcszázezer ember rekedt az ostromgyűrűben, akik a folyamatos bombázások és tüzérségi támadások elől légoltalmi óvóhelyekre, a Királyi Palota földalatti tereibe, vagy a Várhegy barlang- és pincerendszerébe menekültek. A gáz- és áramszolgáltatások leálltak, ivóvíz sem volt mindenhol, és több mint ötven napba telt, mire a város a szovjetek ellenőrzése alá került.

A rejtőzködő lakosságból sokan az ostrom után is a pincékben maradtak, vagy azért mert elveszítették otthonaikat, vagy mert féltek a szovjet katonák erőszakoskodásaitól. Számukra karácsonytól húsvétig tartott a pokol.

A kiállítás a város építészeti örökségét és a lakosság szenvedéseit örökíti meg, a fotók mellett az ostromot átéltek naplórészletei és visszaemlékezései olvashatók. A tárlat során tíz darab szabadon álló, kivilágított installációban, összesen húsz tablófelületen látható, hogyan élték meg a lakosok a légitámadásokat, hogyan próbálták meg eltemetni halottaikat és küzdöttek a túlélésért.