Magyar dinoszauruszok is feltűnnek ezen az új kiállításon

A dinoszauruszok korát mutatja be a Fővárosi Állat- és Növénykert Biodómjában nyíló új kiállítás. Az Őslény körút 16. című kiállításon a dinoszauruszok életnagyságú makettjeinek segítségével merülhetnek el a látogatók a mezozoikum, azaz a földtörténeti középidő világában.

Richard Owen brit természettudós 1841-ben nevezte dinoszauruszoknak, azaz „rettenetes gyíkoknak” az ősi hüllők egy csoportját, az érdeklődés irántuk pedig azóta is töretlen. Ezek az állatok a mezozoikumban, azaz a földtörténeti középidőben évmilliók hosszú során át voltak a földi élet uralkodó létformái. Legősibb képviselőik a triász időszak végén, 233 millió évvel ezelőtt jelentek meg, a legkésőbb élt dinoszauruszok pedig a kréta időszak végén, 65–66 millió éve haltak ki, földtörténeti mércével mérve meglehetősen hirtelen.

Napjainkra az őslénykutatók mintegy 900 különböző dinoszauruszfajt azonosítottak, és számuk a felfedezések nyomán folyamatosan nő. Az újabb és újabb megkövült maradványok feltárása nyomán egyre többet tudunk nemcsak arról, hogy miképpen nézhettek ki, hanem arról is, hogy miként éltek, mivel táplálkoztak, hogyan gondoskodtak utódaikról. Az állatkert új tárlatára ellátogatók ezekről tájékozódhatnak.

Amint az MTI írja, a kiállításon közkedvelt és kevésbé ismert dinoszauruszokat is bemutatnak, sőt olyan őshüllők is feltűnnek, amelyeknek maradványait Magyarországon találták meg az őslénykutatók.

Ilyenek például az Ajkaceratops, a Hungarosaurus, a Bakonydraco vagy a Foxemys trabanti, amelyek létezéséről nagyon kevesen hallottak, pedig világhírű magyar dinoszauruszleletek.

A Hungarosaurus egy 4–4,5 méter hosszú, négy lábon járó, növényevő páncélos dinoszaurusz, amely körülbelül 650 kilogrammot nyomhatott. Testét a nyakától a farka végéig több száz, különböző méretű és formájú páncélelem borította, a legtöbb páncélos dinoszaurusztól eltérően valószínűleg gyorsmozgású állat lehetett.

Az Ajkaceratops feltehetően négy lábon járó, növényevő dinoszaurusz volt, papagájcsőrszerű állkapoccsal. Hossza alig érte el az 1 métert, a legtöbb növényevő állathoz hasonlóan, valószínűleg csordákban legelészhetett.

Mellettük persze az ismertebb fajok sem fognak hiányozni, így szerepet kap a T. Rex, az Oviraptor és a Hadrosaurus is. A dinoszauruszok mellett néhány további ősállat, többek között repülő őshüllők is láthatók lesznek a tárlaton.

A kiállításon VR-kalandok, tematikus filmvetítések is lesznek, valamint előre meghirdetett időpontokban előadásokat Ősi Attila paleontológus, az Ajkaceratops és a Hungarosaurus felfedezője. A tárlat február 14-től március 30-ig látogatható az Állatkerti körút 16. szám alatt található Biodómban.