Indul a mohácsi busójárás

Az idei eseményen több mint kétezer maskarás vesz részt.

Csütörtökön kezdődik meg a hat napon át zajló mohácsi busójárás. Az esemény keretein belül 24 helyszínen mintegy 100 program várja az érdeklődőket – írja az MTI a szervezők közleménye alapján.
A búsójárást idén február 27. és március 4. között rendezik meg. Ez Magyarország legnagyobb téltemető, tavaszköszöntő népszokása. Ebben az évben több mint 2600 maskarás és 73 busócsoport vesz részt az eseményen, akik felvonulása mellett többek között vásárok, kiállítások, előadások, néptáncbemutatók és koncertek is a program részét képezik.
Az első felvonulás február 27-én, délután három óra előtt indul a Sokackörtől, majd a város utcáin és terein gyermek maskarások – rongyokból álló ruházatukról ismert, hamut, fűrészport szóró jankelék, valamint kisbusók – szabad farsangolása veszi kezdetét.
A tradíciónak megfelelően farsangvasárnap tartják a népszokás leglátványosabb programjait.
A busók március 2-án dél után kelnek át csónakkal a Dunán, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén.
Húshagyókedden a hagyományos farsangtemetés ideje jön el, amikor a busók a Kóló tértől a Széchényi térig vonulnak, ahol meggyújtják az óriási főtéri máglyát, és elégetik a telet szimbolizáló koporsót.
A mohácsi sokac népcsoport által meghonosított búsójárás nagy múltra tekint vissza, egy 1783-as feljegyzés említi először. A török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel – tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal – felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.
A busójárást első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben. A népszokás idei részletes programjairól, a helyszínek megközelítéséről, praktikus információkról a mohacsibusojaras.hu webcímen található bővebb tájékoztatás.