Különleges rendezvénnyel ünneplik az űrhajózás világnapját

Bepillanthatunk egy űrhajós életébe és távcsöves megfigyelésre is lehetőségünk lesz.

Jurij Alekszejevics Gagarin szovjet űrhajós 1961. április 12-én hajtotta végre a világ első emberes űrutazását, ezt a napot később az űrhajózás világnapjává nyilvánították. A jeles esemény 64. évfordulójára különleges programmal készül a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum.
A XI. kerületi Műszaki Tanulmánytárban április 12-én az érdeklődők sok mindent megtudhatnak az űrhajósok életéről és lehetőségük nyílik távcsővel napfoltoka megfigyelni.
A Magyarok az űrben című családi nap délelőtt 10:00-kor kezdődik és 16:00-ig tart majd. A rendezvényen három újszerű és izgalmas előadás vár minden korosztályt. Az ember az űrhajós mögött című előadáson megismerhetjük egy tartalékűrhajós életét és karrierjét, a Magyarok és magyar műszerek az űrben című előadáson pedig megtudhatjuk, milyen szerepe van Pillének és Pulinak az űrkutatásban, míg a Határ a csillagos ég című előadás bemutatja az emberiség egyik legősibb tudományágát: a csillagászatot.
A kisebbeknek lehetőségük lesz egy naprendszerrel foglalkozó workshopon és egy retró diavetítésen is részt venni, amely bemutatja, hogyan képzeltékék el 1963-ban az emberiség jövőbeli, 2111-es települését a Holdon. Ezen kívül űrhajós Lego-készletekkel is lehet majd találkozni.
Gagarin érdeklődését már fiatal korában felkeltette a repülés, 23 évesen sikerült is letennie a pilótavizsgát. Ezután háromezer jelölt közül választották ki az űrrepülésre, egy több körös, szigorú szelekció alkalmával.
Magyar idő szerint reggel 7:07-kor indult útnak a Vosztok–1 egyszemélyes űrhajó fedélzetén, amellyel száznyolc perc alatt kerülte meg a Földet. Az utazás végén a Vosztok–1 visszatért a Föld légkörébe, Gagarin pedig sikeresen katapultált hét kilométeres magasságban, ejtőernyőjével a Volga menti Szmelovka falunál, egy szántóföldön ért földet. Gagarinból nemzeti hős lett és világhírre tett szert.