Zrínyiék pusztították el a világ nyolcadik csodájaként emlegetett hidat

Szeptember 18-án debütál a National Geographicon a világ jelentős épületeinek hátterében megbúvó érdekességeket, titkokat, számokat és összefüggéseket ismertető Európa mérnöki csodái című dokumentumsorozat – az új epizódok heti rendszerességgel érkeznek. A premier kapcsán a csatorna Zubreczki Dávid szakíró segítségével válogatott össze néhány magyar vonatkozású, történelmi mérnöki csodát.

Az óriáságyú, amely bevette a mai Isztambult

Ha a török háborúk magyar mérnöki sikereire gondolunk, alighanem Bornemissza Gergely 1552-es tüzes kereke juthat az eszünkbe az Egri csillagokból. Kevésbé ismert azonban az erdélyi származású Orbán mester találmánya, aki 1453-ban, II. Mehmed szolgálatában megalkotta a világ legnagyobb ágyúját: a becslések szerint több mint 8 méter hosszú, 19 tonnás ágyút Bazilikának hívták, és kifejezetten azért hozták létre, hogy elfoglalják vele Konstantinápolyt, azaz a mai Isztambult.

A három hónapig tartó építés után több tucat ökör és több száz ember vontatta a bevetési helyre, segítségével 1,5 kilométernél messzebbről is lehetett vele lőni a falakat féltonnásnál is súlyosabb kőgolyókkal. Egy nap azonban legfeljebb hétszer tudták elsütni, olyan lassan hűlt ki a felforrósodott bronz.

A Bazilika nem élte túl az ostromot: egyes beszámolók szerint csak hat hétig tudták használni, azután felrobbant. Maradványaiból egy jóval kisebb ágyút öntöttek a régi mintájára – amely bár csak kicsinyített mása a hajdani óriásnak, máig a legnagyobb ágyúk egyike a világon.

Szulejmán világhírű hídja a Dráván

Miután a törökök elfoglalták Magyarország jelentős részét, biztosítani akarták az összeköttetést Buda és Konstantinápoly között. A legnagyobb kihívást a Dráva okozta a szélesen elterülő mocsárvidék miatt. Szulejmán szultán egy 7-8 kilométer hosszú fahidat készíttetett, mely Eszéktől egészen Dárdáig ért (ma mindkettő Horvátország része).

A legendák szerint 20 ezer embert fogtak munkára a környékbeli magyar falvakból, ez volt az akkori világ leghosszabb folyami hídja, sőt, az egyik legnagyobb faszerkezete is. A hídon két szekér is elférhetett egymás mellett, szélein pedig sövénykerítés választotta le a járdákat a gyalogosoknak.

A Dráva felett nem cölöpök, hanem hajók tartották a hidat. Ezeket éjszaka a két parthoz kötötték, vagyis éppúgy szétnyitható volt, mint évszázadokkal később a londoni Tower Bridge, amelynek titkairól a NatGeo dokumentumsorozata már a második epizódban beszámol.

A világ nyolcadik csodájaként emlegetett óriáshidat végül Zrínyi Miklós csapatai pusztították el 1664 januárjában.

A Szulejmán híd annyira híres volt, hogy a sikeres gerillaakció híre egész Európát bejárta. Maradványaira 2008-ban bukkantak a dárdai Esterházy-kastély melletti tavakban.

Európa legnagyobb zsinagógája

A budapesti Dohány utcai zsinagóga egész Európa legnagyobb zsinagógája. 1200 négyzetméter alapterületű, 3000 ember foglalhat benne helyet, a tornyai pedig 42 méter magasak. Persze a templomok magasságához képest ez nem sok, a barcelonai Sagrada Família például 172 méter lesz, ha a munkálatok befejeződnek –titkaival a nézők az új sorozat első részében ismerkedhetnek meg.

A Dohány utcai zsinagóga a német születésű Ludwig Förster tervei alapján épült fel 1859-ben, aki Salamon jeruzsálemi templomát tekintette mintának, ezért alkalmazott többféle követ, téglát és keleties ornamentikát. A belső terek gazdag díszítése a Vigadót tervező Feszl Frigyes alkotása, a kőművesmunkákat Hild József vállalkozása végezte, míg a téglákat a Lechner-család kőbányai gyárában készítették. A méretében és díszítettségében is egyedülálló ház évtizedekre meghatározta a magyarországi zsinagógaépítészetet.

A kontinensbajnok pesti metró

Biztosan sokan tudják, hogy Pesten adták át a kontinentális Európa első földalattiját, amely egyben a földrész második legrégebbi metrója a londoni után. Az 1896-ban megnyílt pesti földalatti világszenzáció volt, megelőzte Bécset, Párizst, Berlint és megannyi nagyvárost.

Az első budapesti metró rajza.

Forrás: Közkincs

A vonal mindössze 20 hónap alatt épült ki, ráadásul nem lépték túl a tervezett költségvetést sem. A földalatti eleve elektromos meghajtásúnak épült, amivel nemcsak Európában, de az egész világon megelőzött minden más várost.

Az állomásoknak máig sikerült megőrizniük az eredeti szépségüket a lenyűgöző csempeburkolattal, az öntöttvas oszlopokkal és a vágányokat elválasztó kerítésekkel. A fejlesztést levezénylő közlekedési szakember, Balázs Mór nemesi címet kapott érte a királytól. Címerébe egy alagútba befutó sínpár került a villamosságot szimbolizáló villámokkal, amely a világon egyedülálló.

Kétszeres Európa-rekord torony

Amikor 1933-ban felállították a lakihegyi adótornyot, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában ez volt a legmagasabb ember alkotta szerkezet. Az amerikai terveket nem volt könnyű a helyi viszonyokhoz igazítani, hiszen a 314 méter magas vázat a Csepel-sziget homokos talaján kellett felállítani.

Az egész szerkezet két ijesztően kicsi (9 centiméter átmérőjű), egymással szembe fordított porcelán elemen, és az azokhoz rögzített acélfélgömbökön nyugszik. 1944-ben a visszavonuló német csapatok robbantása miatt a torony ledőlt, de két évvel később újra felállították, és egészen 1977-ig működött. 1985 óta ipari műemlék.

De hogyan lett kétszeres rekorder?

1939-ben egy még magasabb adótornyot emeltek a németországi Herzbergben, amelyet a szovjet csapatok bontottak le 1946-ban. Mivel akkor már újra állt a lakihegyi adótorony Szigetszentmiklóson, ismét átvehette az Európa legmagasabb építménye címet, amit egészen 1949-ig megőrzött.

Érdekes párhuzam, hogy az 1935-ben megépített gliwicei adótorony még ma is áll Lengyelországban, pedig jóval múlékonyabb anyagból készült. 111 méterével máig ez Európa legmagasabb faépítménye, éppen ezért a sorozatban is helyet kapott a Lengyelországról szóló epizódban.