Hogyan óvhatjuk meg a vizet a klímaváltozás korában?

2025. szeptember 19-én Budapesten, az Óbudai Egyetem falai között különleges szakmai eseményre gyűlnek össze kutatók, mérnökök, hallgatók és döntéshozók. A téma időszerűsége és szakmapolitikai jelentősége miatt a szervezők még az eredeti rendezvénynaptárukat is átalakították: közös gondolkodásra hívják mindazokat, akik a jövő vízmegtartási és klímavédelmi stratégiáit szeretnék formálni.

A program címe önmagáért beszél:

Távérzékelési és geodéziai lehetőségek a vízmegtartást, valamint a klíma- és tájvédelmet támogató mérnöki tevékenységekhez.

Az esemény fókuszában az a kérdés áll, hogy miként segíthetik a modern technológiák (a drónos felmérésektől a műholdas adatokig) a víz tájban történő megőrzését és a tájvédelem hatékonyabbá tételét egy olyan korban, amikor a klímaváltozás egyre sürgetőbb válaszokat követel.

Miért most? Miért itt?

Magyarország vízgazdálkodása új kihívások előtt áll. Az aszályos nyarak, a kiszáradó Homokhátság problémái mind arra figyelmeztetnek: ha nem találunk új megoldásokat, a következő évtizedekben a víz lesz az egyik legértékesebb természeti erőforrásunk.

A távérzékelés és a geodézia eszközei ma már lehetővé teszik, hogy soha nem látott pontossággal kövessük nyomon a tájak változását, sőt modellezzük a vízmozgásokat, így ellenőrizhessük, hogy a visszajuttatott víz tenne-e kárt építményekben, utakban, magas értékű termőföldekben.

Az esemény célja, hogy mindez ne csak az oktatást, de a gyakorlatot is formálja a hazai vízmegtartási stratégiákon keresztül.

A nap programja: előadások és kerekasztal. A résztvevőket Hubai Imre, az Agrárminisztérium államtitkára köszönti. A délelőtti szekcióban olyan szakemberek lépnek színpadra, akik a vízgazdálkodás és a természetvédelem élvonalát képviselik. Néhány előadás tartalmából:

• Gacsályi József az Országos Vízügyi Főigazgatóságtól a Vizet a tájba programot mutatja be, amely új szemléletet ígér a magyar vízgazdálkodásban;
• dr. Zsuffa István modellezési keretrendszereket ismertet a kisvízgyűjtők vízkészlet-gazdálkodásához;
• Dedák Dalma (WWF Magyarország) a kiszáradó vizes élőhelyek helyzetéről tart előadást;
• Körösparti János Tamás (MATE) a drónok szerepét emeli ki a mezőgazdasági vízgazdálkodási kutatásokban;
• Ádám Bence UAV-alapú nádasmonitoringot mutat be, amelyet mesterséges intelligencia segít;
• Tóth Emese Zita pedig új megvilágításba helyezik a hódok élőhelyeinek fotogrammetriai vizsgálatát és a hódgátakkal kapcsolatos alakuló szabályrendszerek mérnöki alapjait.

A délután a kerekasztal-beszélgetéseké, ahol közösen fogalmazzák meg a szakmai ajánlásokat. A cél a valódi, megvalósítható javaslatok kidolgozása a vízmegtartás és a klímavédelem érdekében.

A témát Dr. Bakó Gábor javaslatára a Lehoczky Máté, Licskó Béla, Szabó József, Dr. habil Szatmári József, Tóth István, Vízhányó József szervezőkkel kiegészült ACRSA karolta fel. Céljuk, hogy a széles közönség, az egyetemi hallgatók találkozzanak a környezeti kihívásokkal és az azokra adott mérnöki válaszokkal.

További részletek ezen a linken.