Így ünneplik a Föld napját a szegedi Füvészkertben

A programsorozat egyik kiemelt témája a szárazföldi ökoszisztémák pusztulása. Ahogy Hillender Tímea, az Afrika Sztorik Egyesület elnöke is hangsúlyozza, kulcsfontosságú, hogy erről minél szélesebb közönség előtt essen szó.

Szeged környékén az elmúlt évtizedekben jelentősen lecsökkent a természetes élőhelyek száma és kiterjedése. A várostól távolabb ugyanakkor még fellelhetők a hajdan kiterjedt gyepek maradványai, mozaikosan elhelyezkedő, kiszáradó láprétek, homoki sztyepprétek és szikes foltok idézik a táj egykori arculatát.

A Föld napja A Föld napját 1970 óta április 22-én ünneplik, a kezdeményezéshez Magyarország 1990-ben csatlakozott. Az eseménnyel a természetes környezet megóvásának fontosságára hívják meg a figyelmet. A Föld napján, illetve annak környékén világszerte különféle programokat tartanak.

Ezeken a területeken ma is értékes, sokszor védett növényfajokkal találkozhatunk, gyakran egészen váratlan helyeken. Az orchideák közül például előfordul az agárkosbor, a vitézvirág, a pókbangó, a poloskaszagú kosbor és a gyakoribb mocsári kosbor is. Tavasszal tömegesen virágzik az egyhajúvirág és a tarka sáfrány, míg ősszel az őszi füzértekercs és a kornistárnics jelenik meg.

A nyári időszak különlegességei közé tartozik a fokozottan védett tartós szegfű és a mocsári kardvirág, amelyek felkutatása már inkább a tapasztaltabb természetjárók számára jelent kihívást. A program célja, hogy felhívja a figyelmet ezeknek az élőhelyeknek a sérülékenységére, és arra, milyen fontos szerepünk van megőrzésükben.

<!– [if IE 9]><![endif]–>

Afrika Sztorik Egyesület.

Forrás: Hillender Tímea

Természetes élőhelyek pusztulásának okai

Ahogyan a világ számos pontján, úgy a szárazföldi élőhelyek pusztulása itthon is döntően emberi tevékenységek következménye. A mezőgazdasági terjeszkedés, az ipari fejlesztések, az útépítések, az erdőirtás, a növekvő hulladéktermelés és a nem megfelelő vízgazdálkodás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek az élőhelyek zsugorodjanak vagy teljesen eltűnjenek.

A változások egy része látványos és azonnal érzékelhető – például egy erdő kivágása –, ám számos káros folyamat szinte észrevétlenül zajlik. Ilyen a túlzott vagy helytelen vegyszer- és műtrágyahasználat, az ipari eredetű szennyezések, illetve a mikroműanyagok felhalmozódása a természetben és az élő szervezetekben. Ezek hatásai gyakran csak hosszabb idő elteltével válnak nyilvánvalóvá.

A globális klímaváltozás szintén nehezen megragadható a mindennapok szintjén, hiszen lassú, hosszú távú folyamatokról van szó, amelyek megfigyelése időt és tudatos figyelmet igényel. Emiatt a természet pusztulása sokak számára „láthatatlan” marad egészen addig, amíg már súlyos és sokszor visszafordíthatatlan következményekkel nem szembesülünk.

Magyarországon ma több, egymással összefüggő tényező gyorsítja a természetes élőhelyek romlását. Az erdők esetében a nem megfelelő erdőgazdálkodás, az idős állományok kitermelése és az invazív fajok terjedése jelenti a legnagyobb kihívást. A klímaváltozás hatására új kártevők és kórokozók is megjelennek, amelyek különösen a már legyengült, őshonos fafajokból álló erdőket veszélyeztetik.

A gyepek állapota szintén romlik: a feltörés, a mezőgazdasági művelésbe vonás, valamint a nem megfelelő legeltetési és kaszálási gyakorlat következtében eltűnnek a ritka, őshonos növényfajok, és felbomlik a gyepközösségek természetes szerkezete.

Ezzel párhuzamosan a vízhiány is egyre súlyosabb problémává válik. A csapadékszegény időszakok mellett a hibás vízgazdálkodási gyakorlatok – például a vizek elvezetése vagy a csatornák nem megfelelő működtetése – tovább gyorsítják a táj kiszáradását. Ez különösen a vízhez kötődő élőhelyeket, például a lápréteket sodorja veszélybe.

<!– [if IE 9]><![endif]–>

Forrás: Hillender Tímea

A talajromlás, a szélerózió, a vegyszerek felhalmozódása és a kiszáradás mind közvetlenül hatnak az élőhelyekre. Az így meggyengült területeken könnyen megtelepednek az invazív fajok, amelyek kiszorítják az őshonos élővilágot, és egyhangúvá teszik a korábban változatos tájat.

Az Alföldön külön problémát jelent a nem megfelelő helyen végzett erdősítés is: a telepített fák magas vízigénye miatt a talaj tovább szárad, így hosszú távon sem az erdő, sem az eredeti gyepes élőhely nem tud fennmaradni.

Az élőhelyrestauráció, mint megoldás

A leromlott területek helyreállítása természetes folyamatok és emberi beavatkozások kombinációjával ma már nagyon fontos szerepet játszik hazánkban is. Ez gyakran őshonos fajok magjainak vagy palántáinak betelepítésével történik.

A folyamat során először felmérik a terület állapotát, majd meghatározzák a kívánt célt, szükség esetén talajjavítást és vízpótlást végeznek. Ezt követi a növények betelepítése és megerősítése, majd a természetes regeneráció.

Ahogy Németh Anikó, a SZTE Füvészkert igazgatója mondja, Magyarországon több sikeres projekt is zajlik: löszgyepek helyreállítása során több tízezer palántát és milliónyi magot telepítettek, míg homokpusztagyepeken invazív fajok visszaszorítása után ritka növényfajok állományait stabilizálták. Löszgyepek esetében, például a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság területén lévő parlagokra több hektár méretben juttattak ki őshonos löszgyepi fajok magjait, palántáit, így restaurálva azokat.

Az elmúlt 12 évben a Békés-Csanádi löszháton sikeresen telepítettek be 80 növényfaj közel 35 ezer palántáját és több millió magját. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területén nyílt homoki gyepeken a rendkívül invazív selyemkóró irtása után közel 20 ezer magról felnevelt tartós szegfű palánta betelepítésével stabilizálták a rendkívül ritka, fokozottan védett szegfűfaj állományait. Emellett reprodukciós vizsgálatokat folytattak a szintén védett gyapjas csüdfűvel kapcsolatban, és a legkisebb állományokba magról nevelt palántákat telepítettek.

A fiatalok bevonása a kulcs

A természetvédelmi szervezetek szerint kulcsfontosságú a fiatalok megszólítása, hiszen sokan közülük már most is tisztában vannak azzal, milyen hatással van az emberi tevékenység a környezetre. Szegeden például a középiskolásokat rendszeresen bevonják gyakorlati természetvédelmi munkákba: részt vesznek maggyűjtésben, magtisztításban, valamint ültetési feladatokban is.

Ha a fiatalok megtapasztalják, hogy valódi szerepük van a természet megőrzésében, nagyobb eséllyel válnak később tudatos, felelősen gondolkodó felnőttekké. A faültetések, az iskolaudvarok zöldítése vagy az állatbarát kertek kialakítása nemcsak hasznos tevékenységek, hanem erős szemléletformáló eszközök is, segítenek megérteni az élővilág összefüggéseit és törékeny egyensúlyát.

<!– [if IE 9]><![endif]–>

Forrás: Hillender Tímea

A Szegedi Tudományegyetem Füvészkert programjaiban a diákok még különlegesebb feladatokba is bekapcsolódhatnak, például védett trópusi lepkefajok gondozásába vagy a látogatók tájékoztatásába. Ezáltal a távoli tájak élővilága is kézzelfoghatóbbá válik számukra.

A környezettudatos szemlélet hosszú távon a döntésekben is megmutatkozik: ezek a fiatalok felnőttként nagyobb valószínűséggel veszik figyelembe a természet védelmét, akár gazdasági érdekekkel szemben is.

A mindennapokban pedig már egyszerű lépésekkel is sokat tehetünk: a felelős, kulturált természetjárás, a vegyszermentes kertészkedés előnyben részesítése vagy az állatvédelem mind hozzájárulnak ahhoz, hogy élhetőbb környezetet őrizzünk meg a jövő generációi számára.

Föld napja programok

A Föld napja alkalmából szervezett programok elsődleges célja a szemléletformálás és a fenntartható gondolkodás erősítése. A rendezvényen a gyerekeket játékos foglalkozások és ökoakadályversenyek várják, míg a felnőttek komposztálási bemutatókon, városzöldítési tanácsadásokon és előadásokon vehetnek részt. A programok abban segítenek, hogy a résztvevők közelebb kerüljenek a természethez, és felismerjék: a természet nemcsak környezetünk, hanem aktív partnerünk is lehet a mindennapokban.

Külön érdekességként szó esik az állatok rendkívüli képességeiről is. A gambiai tasakos patkány például kifinomult szaglásának köszönhetően képes betegségek korai felismerésére vagy akár környezeti változások jelzésére. Ezek a képességek a modern technológiával kombinálva a természetvédelemben és a biztonság területén is egyre nagyobb szerepet kapnak.

<!– [if IE 9]><![endif]–>

Forrás: Hillender Tímea

A rendezvényen több civil szervezet – köztük az Afrika Sztorik Afrika Vadvilágáért Egyesület – is bemutatkozik. A látogatók megismerkedhetnek a komposztálás alapjaival, csomagolásmentes alternatívákkal, valamint a hulladékcsökkentés és újrahasznosítás gyakorlati lehetőségeivel.

Az előadások középpontjában a szárazföldi ökoszisztémák védelme áll, konkrét, helyi példákon keresztül bemutatva a problémákat és a lehetséges megoldásokat. A szakmai programok részben a HAND Szövetség által koordinált GearUP projekt tapasztalataira épülnek, amelyben a résztvevő szervezetek a szárazföldi élőhelyek megőrzésére fókuszáltak. Az eseményen ezeknek a munkáknak az eredményei is megjelennek, a projektben részt vevő csoportok előadásain keresztül.

Az esemény további részletei itt érhetők el.