Tiszaegyendai leletek mesélnek a hunok koráról

A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán tekinthetők meg a Tiszaegyendánál feltárt különleges leletek.




Egyetlen település történetén keresztül mutatja be a népvándorlás korának változásait a Magyar Nemzeti Múzeum új kamarakiállítása – olvasható az intézmény közleményében. A tárlat a mai Tiszagyenda közelében feltárt lelőhely leletei alapján enged bepillantást abba, miként alakították át a nagy történelmi események a helyi közösségek életét a hun korban és az azt követő évszázadokban.
A régészek egy közel 1 kilométer hosszú, több mint 10 hektáros terület történetét rekonstruálták, amely a 3. és 12. század között volt lakott. A feltárás során előkerült ékszerek, kerámiaedények, fésűk és fibulák, valamint a modern genetikai és egyéb természettudományos vizsgálatok segítségével a kutatók a térség egykori lakóinak mindennapjait, szokásait és temetkezési hagyományait is feltérképezték.
A kiállítás egyik legizgalmasabb eleme egy 4. századi szarmata falu pusztulásrétege, amely a település hun kori felégetésekor alakult ki. A réteg és a rátelepülő későbbi kultúrák emlékei jól szemléltetik, hogyan változott meg a vidék népessége és élete a következő évszázadok során.
„Kamarakiállításunk azért különleges, mert a történelmet alulnézetből, a mindennapok szintjén kívánja láttatni” – mondta Dr. Zsigmond Gábor főigazgató. A Hun kori pusztulásréteg leletei Tiszagyendáról című kiállítás 2026. június 10-től látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Déli Kandallótermében.








































































































































































































