#agy

Az emberi agy és a csimpánzagy öregedésének folyamatait összehasonlítva derült ki, hogy a prefrontális kérgünket sújtja leginkább a kor.

A nappal lezajló eseményekből még aznap éjjel, alvás során válnak tartós emlékek, most azt is sikerült feltárni, miként dönti el az agy, melyik események válhatnak hosszú távú emlékké.

Az emberi agy és a főemlős agya részletes atlaszát készítették el, amelynek segítségével lehetőség nyílik az egyes elváltozások minden korábbinál pontosabb megértésére.

A legkorábbi fókák még félig szárazföldi életmódúak voltak, hasonlítottak a vidrákhoz.

Egy új kutatásban űrhajósok utazás előtti és utáni agyi állapotát vizsgálták.

Egy 319 millió évvel ezelőtt élt sugarasúszójú hal fejében megkövült agy különös bepillantást enged az idegrendszer és a halak evolúciójába is.

Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Dénes Ádám által vezetett Lendület Neuroimmunológia Kutatócsoportja elsőként tárta fel a mikroglia sejtek szerepét az agyi keringés és a neurovaszkuláris csatolás szabályozásában.

Az tsimanék szíve és agya is jóval egészségesebb, mint a miénk.

Robin Dunbar brit antropológus az 1990-es években az agy szerkezetéből kiindulva arra jutott, hogy egy ember kényelmesen nagyjából 150 közvetlen kapcsolatot képes fenntartani – ez az úgynevezett Dunbar-szám.