#ai

A mesterséges intelligenciát évekig a termelőeszközök utolsó szintjeként kínálták, egy láthatatlan segítőként, amely felszabadítja az embereket, hogy „értelmesebb” munkára koncentrálhassanak. De mivel a mesterséges intelligencia mára széles körben elterjedt, a kérdés elkerülhetetlenné vált: vajon mi történik, ha a szoftver valóban elég jó ahhoz, hogy elvegye a munkánkat? És mi lesz akkor, ha az MI nem engedelmeskedik? Cikksorozatunk negyedik része.

„Trust no AI”, azaz „Ne bízz az MI-ben” – jelent meg 2025 októberében egy brit újságíró laptopjának monitorján, miután egy láthatatlan, fehér betűkkel írt mondat átvette az irányítást MI-böngészője felett. A jelenség neve prompt injection, magyarul talán szöveges eltérítésnek vagy utasítás-beékelésnek hívhatnánk. A lényege riasztóan egyszerű: ha egy rendszer nem tudja megbízhatóan elválasztani a feldolgozandó tartalmat a végrehajtandó utasítástól, akkor a szavak maguk válhatnak támadási felületté. Németh Antal írása a National Geographic online felületén.

Régen valószínűtlennek tűnt az olyan mesterséges intelligencia (MI) megalkotása, amely emberként tud gondolkozni, vagy akár jobban is teljesíteni akkor, amikor egymás megértése a cél, a jövő azonban megérkezni látszik a jelenbe. Cikksorozatunk második része.

Életünk már-már minden területét átszövi a mesterséges intelligencia (MI): közvetett vagy közvetlen módon, de meghatározza napjainkat. Ez az állítás az egészségügyben is egyre fokozottabban érvényesül. Célul tűztük ki, hogy egy általános és egy specifikus területen nézünk körül: hol tart ma az MI segítő szerepe?

Ahogy a mesterséges intelligencia (MI) fejlődése töretlenül halad előre, azzal a technológiai fejlődés új korszakába lépünk. Az MI-ügynökök és mesterséges influencerek megjelenése kényelmesebbé teszi, ugyanakkor át is alakítja alapjaiban mindennapjainkat. Ezek az új technológiai szereplők nemcsak a gazdaság és a közösségi média dinamikáját változtatják meg, hanem elgondolkodtatnak bennünket arról is, hogy milyen világot építünk magunk köré. Jakab Benedek írása a National Geographic online felületén.

Az ELTE kutatói által elvégzett tesztben a gépek még a doktori fokozattal rendelkező anyanyelvi beszélőket is felülmúlták.

Olykor gyengénlátóként is kihívásszámba megy számomra, mire elmagyarázom, mit és hogyan látok a köröttem zajló világból. De a Café Communications ügynökség és a Kézzelfogható Alapítvány a Blind Journey („vak utazás”) projektjével ennél tovább ment: láthatóvá tette a láthatatlant hét, születésétől vak személy szubjektív Budapestjének  ábrázolásával.

A fejlesztők szerint a művészi vénát nélkülözők számára önkifejezési lehetőséget nyújthat, de az alkotóművészeknek is segíthet a módszer.