#antropológia

A ma élő ember és elődei is különféle termetűek voltak, az agyméret is eltért; egy kutatás most feltárta a különbségek okát.

Az antropológia egyik régi kérdése, hogy ősi rokonaink képesek voltak-e a miénkhez hasonló verbális kommunikációra.

A mohácsi csata pontos helyszínének meghatározásához, a törökökkel harcoló katonák azonosításához a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) több kutatócsoportja is bekapcsolódhat.

A Kárpát-medencében zajló népvándorlás során eltérő kulturális hátterű csoportokból új, befogadó közösség alakult ki.

Az ázsiai területeken élt gyenyiszovai emberről csak egészen kevés csontmaradvány árulkodik, bár ezekből DNS-mintáink vannak, de a külső jegyeikről meglehetősen keveset sejtünk.

A 160 ezer éves állkapocsdarab alapján alaktani következtetéseket is levonhattak, s mostantól kezdve könnyebbé válik más, ismeretlen csontleletek besorolása is.

Úgy tűnik, hogy Amelia Earhart földi maradványai azok a csontok, melyeket nyolcvan évvel ezelőtt a csendes-óceáni Nikumarorón találtak.

Fej- és arcrekonstrukció készült Semmelweis Ignác koponyája alapján, amiben a 3D nyomtatás is segítette az alkotók munkáját.

A Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába 2015. november végén egy szarmata nő csontmaradványait hozták be antropológiai vizsgálatra.