Újabb megfigyelés az aranysakál szociális viselkedéséről
Párja pusztulása után egy nappal új nőstény szegődött egy hím aranysakál mellé Somogy vármegyében – derítették ki magyar kutatók az állatokra rögzített GPS-nyakörvek adatainak elemzésével.
Őshonos vagy inváziós faj a toportyán?
Az aranysakál, melyet nádi farkasként is szoktak emlegetni, hosszú évszázadok óta egy őshonos, alacsony létszámban, és sokszor alkalmi módon jelen lévő ragadozó volt Magyarországon.
A nap képe: Hűsölő aranysakál kölyök
Nagy melegben szívesen gázolnak bele a sekély vízbe és játszanak együtt az aranysakál kölykök.Tóparton ültem álca ruhában mozdulatlanul a kölyköktől 20-30 méter távolságban.
A nap képe: Aranysakál
Aranysakál
Az aranysakál rokonságát tanulmányozták
Az elmúlt pár évtizedben az aranysakál gyarapodó létszáma és egyre kiterjedtebb élettere miatt számos vizsgálat célpontja volt, egy új kutatás a ragadozó rokoni viszonyait, alfajait tárta fel.
A nap képe: Megérkezés
Aranysakál a hóban
Néhány évtizedre kihalt, ma viszont egyre több az aranysakál hazánkban
Szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ennyi aranysakál az ország területén.
A hóban bandukoló aranysakál
Aranysakál
Egy félkarú szarmata nő rejtélyes esete
A Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába 2015. november végén egy szarmata nő csontmaradványait hozták be antropológiai vizsgálatra.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
