#asztrobiológia

Képes lehet-e fennmaradni az élet a világűr barátságtalan körülményei között? Miként bánunk a kérdéssel, hogy a bolygónkról ismert mikrobiális életformák túlélhetik-e a mélyűri hideget (-270°C), a szélsőséges UV-sugárzást és az extrém szárazságot? Ezek a kérdések egyre intenzívebben és egyre szélesebb körben foglalkoztatják az asztrobiológusokat, akik a földön kívüli élet lehetőségeit kutatják.

Nem elhanyagolható annak a veszélye, hogy az emberek testében vagy testén a Marsra szállított baktériumok túlélhetik az ottani körülményeket.

Egy új kutatás úgy találta, az élőlények extrém nagy sótartalommal is elbánnak és eddig lakhatatlannak vélt helyszíneken is működhetnek életfolyamataik.

A Szaturnusz holdjának jégkérge és mélybeli óceánja van, a déli sarkvidékénél pedig a jég repedésein át rendszeresen a világűrbe lövelli óceánja vizét.

Egy közép-amerikai vulkán krátertava rendkívül hasonló körülményeket biztosít, mint a Mars egykori tavai.

Amennyiben létezik idegen élet, valószínűleg vírusszerű organizmusok is találhatóak környezetükben.

A kutatókat komolyan foglalkoztatja a kérdés, hogy mi hozhatja létre az Enceladusnál észlelt metánt.

A folyó vöröses színét sok ezer évnyi ércbányászatnak köszönheti, és olyan élővilág lakja, amelyre akár a Marson is számítani lehet.

A fő kérdés az volt, hogy a Földről érkező élőlények és élettelen dolgok milyen hatással lennének a marsi ökoszisztémára.