#babos rita
A nap képe: Ötösikrek
Székesfehérváron, a Sóstó Természetvédelmi Területen sikerült megörökítenem ezeket a tüneményes bütykös hattyú fiókákat.
A nap képe: Fütyülő réce
Egyik legszínesebb récénk a fütyülő réce. Jellegzetes, az emberi füttyre emlékeztető hangjáról kapta a nevét. A hangot, amelyet általában a hímek adnak ki, vonuláskor hallatják. Szerepe ugyanis az, hogy a csoportosan vonuló madarak rossz látási viszonyok között, például ködben is tudjanak egymás hollétéről.
A nap képe: Kié legyen a napozóhely?
Mocsári teknős és sárgafülű ékszerteknős ugyanazt a napozóhelyet választotta. A mocsári teknősökre nézve az élőhelyvesztés mellett az egyik legnagyobb veszélyeztető tényező az idegenhonos teknősfajok megjelenése. A hasonló életmódú ékszerteknősök jelentik a legnagyobb fenyegetést. A vizsgálatok szerint agresszív viselkedésükkel elsősorban a napozóhelyekről szorítják ki a mocsári teknőst.
A nap képe: A kölyök
Hermelin kölyök ismerkedik az őt körülvevő világgal.
A nap képe: Várakozááás
Ez a tavi béka egy békalencsével borított patak felszínén várta, hogy a légy a szájába repüljön.
A nap képe: Tükörkép
Havasi partfutó Magyarországon rendszeres tavaszi és őszi átvonuló, a leggyakoribb partfutó. Sokszor akár ezer madarat is számláló csapatait, a lecsapolt halastavakon, szikes tavakon, elöntéseken és zátonyokon figyelhetjük meg.
A nap képe: Kicsi a hangya, de erős
Aprócska hangya éppen megpróbál elkergetni egy katicabogarat.
A nap képe: Hermelin
A hermelin (Mustela erminea) egy menyétféle ragadozó. Bár az emberi településeket általában kerüli, így ritkán látható, hazánk egész területén elterjedt. Leggyakrabban vizes élőhelyek környékén találkozhatunk vele. Szőrzete évszaktól függően változik. Nyáron bundája vöröses barna, de hasa, torka, álla és mellső lábainak belső felülete fehér. Kemény teleken bundája általában fehér. Fontos faji határozó bélyeg, hogy farkának utolsó harmada minden évszakban fekete, e tulajdonsága alapján lehet könnyen elkülöníteni a menyéttől. A téli fehér bunda a havas tájban rejtő szín. Az utóbbi években egyre ritkább a tartós hóborítás a tájakon, a sötét színű növényzetben a fehér bunda feltűnő, és evolúciós hátrányt jelent. Az átszíneződést egyesek szerint a hőmérséklet csökkenése indikálja, mások szerint a napok hosszának változása a kiváltó ok. Ősszel és tavasszal „foltos” példányok is előfordulnak a színváltás közepette, de enyhébb teleken is megfigyelhető a részleges átszíneződés.