#beporzók

A beporzás különleges formájára derült fény lepkék esetében, még arra sincs szükségük, hogy leszálljanak egy virágra, így még hatékonyabb beporzók lehetnek, mint eddig tudtuk.

Több szempontból is romlik a helyzet a légszennyezett környezetben, az ember számára jótékony hatású rovarok szenvednek, a kártékonyakat pedig nem zavarja az átalakulás.

Bár a növények elsöprő többségét ízeltlábúak porozzák be, azért akadnak olyan helyzetek, amikor más állatok végezhetik el ezt a nemes feladatot.

Beporzóknak nevezzük azokat az állatokat, amelyek hozzájárulnak a virágporok szállításához. Akadnak köztük madarak, darazsak, legyek, lepkék, denevérek és egyéb emlősök, mégis, amikor a beporzó szóra gondolunk, többségünknek önkéntelenül is a méhek ugranak be elsőre.

A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület által meghirdetett, az Év beporzói 2024 szavazáson 1141-en vettek részt, szavazatok 52,4 százalékával a boglárkalepkék végeztek az első helyen, megelőzve a pillangókat és a fehérlepkéket.

Az emberi tevékenység során a levegőbe kerülő szennyező anyagok nemcsak károsak, de a virágok illatanyagait is lebontják, ezzel pedig megzavarják a beporzók tevékenységét.

Egykori farmok rehabilitált területén létesített napelempark talaját vetették be a préri vadvirágaival, és úgy tűnik, a különös házasítás jól működik.

Az agyméret nemcsak az emlősök körében jelzésértékű, hanem a rovaroknál is: nagyobb aggyal könnyebb a környezethez alkalmazkodni.

Egy új kutatásban felmérték, pontosan milyen mértékű a növényvilágban az állati beporzás.