45 óceánra elég hidrogén lehet a földmagban
A Föld keletkezése során fennállt helyzetet laborkörülmények közt igyekeztek minél pontosabban utánozni, és eközben vizsgálni, miként jön létre a földmag, és milyen elemek hogyan épülnek be annak anyagába.
Modellezéssel nézhetünk be a Jupiter felhői alá
A Jupiter felhőzete nem enged bepillantást a légkör mélyebb rétegeibe, így az ott zajló folyamatokat közvetlenül nem is tudjuk megfigyelni, emiatt van szükség a modellszámításokra.
Nyomokban üstököst és kisbolygót tartalmazhatnak ezek a rendszerek
Számos távoli exobolygó-rendszer törmelékkorongját vizsgálták óriástávcső segítségével, a megfigyelésekhez speciális eszközre volt szükség.
Jelenleg is hízó exobolygót fotóztak
Közvetlen felvétel készült egy már most is hatalmas, ám a jelek szerint folyamatosan hízó, növekedő proto-exobolygóról.
Igazi óriáscsecsemőként született a Jupiter
Egy új kutatás szerint a Naprendszer legnagyobb bolygója létrejöttekor a mainál kétszer nagyobb lehetett, és a mágnessége is sokkal erősebb volt.
Tovább tartott a bolygókeletkezés a világegyetem őskorában
A James Webb-űrteleszkóp vizsgálatai alapján a Hubble több mint 20 éves felfedezését igazolhatták.
Sohasem lehetett lakható a Vénusz
Úgy tűnik, bolygótestvérünk valójában mostohatestvér, és sosem lehettek a körülményei az élet számára kedvezőek.
Széntartalmú molekulák tömegét találta a James Webb egy fiatal csillag körül
A csillagot körbeölelő protoplanetáris korongban találhatók azok az anyagok, amelyekből a csillag körüli égitestek kialakulhatnak.
A bolygócsírák születéséről árulkodik az Arrokoth
A kissé lapos földimogyoró alakú égitest az eddigi legtávolabbi objektum a Naprendszerben, amelyet közelebbről lehetett vizsgálni egy űrszonda segítségével.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
