#bolygókeletkezés

Úgy tűnik, bolygótestvérünk valójában mostohatestvér, és sosem lehettek a körülményei az élet számára kedvezőek.

A csillagot körbeölelő protoplanetáris korongban találhatók azok az anyagok, amelyekből a csillag körüli égitestek kialakulhatnak.

A kissé lapos földimogyoró alakú égitest az eddigi legtávolabbi objektum a Naprendszerben, amelyet közelebbről lehetett vizsgálni egy űrszonda segítségével.

A James Webb-űrteleszkóp (JWST) legújabb felfedezésében egy 1300 fényévre lévő bolygó légkörében talált egészen apró kvarckristályokat.

Abból a szempontból, hogy képesek-e bolygócsírákká összeállni, nem mindegy, mekkorák a kozmikus porcsomók.

Az elméleti számítások szerint lehetséges, hogy két azonos tömegű bolygó keringjen központi csillaga körül ugyanazon a pályán.

Magyar kutatók irányításával egy fiatal csillag korongjában rég nem látott kristályokat sikerült újra felfedezni a James Webb-űrtávcsővel

Bizonyos méretű exobolygókból a vártnál sokkal kevesebbet találunk, és egyes rendszerekben túl szabályosnak tűnhetnek a bolygók méretei - egy új elmélet magyarázattal szolgálhat e furcsaságokra.

A hélium 3-as izotópja az Ősrobbanás után néhány perccel keletkezett, és egy része a Föld magjában található, erről pedig a szivárgása révén van tudomásunk.