Először dokumentálták hosszúszárnyú bálnák párzását
Nem kis meglepetés volt, amikor kiderült, mindkét állat hím, ezzel a hosszúszárnyú bálna is csatlakozott ahhoz a mintegy 1500 állatfajhoz, amelyről ismert az azonos neműek közti szexuális kapcsolat.
Mikroműanyag a cetek és a fókák szöveteibe ágyazódva
Bálnák, delfinek és fókák testi szöveteiben mutattak ki mikroműanyagot egy új kutatás során.
A sarki ceteket a jegesmedvénél is jobban fenyegeti a felmelegedés
A beluga, a narvál vagy a grönlandi bálna egész évben az északi sarkvidéken él, és a felmelegedés hatásai számukra a legsúlyosabbak.
Elkerülhetők a vízi élőlények életét követelő balesetek
A repülésben a repülőre nézve végzetes egy madárral való ütközés, a hajózásban a cetek a szenvedő alanyok, ám a légi szabályozást át lehetne ültetni a hajózásra is.
Ámbráscet méretű volt bolygónk első tengeri óriása
Egy nemrégiben felfedezett hatalmas halgyík koponyája árulkodik arról, miként válhattak óriássá ezek az állatok, vagy a ma élő bálnák.
Új cetfaj létére derült fény
A csőröscetfélék a cetek második legnépesebb családját jelentik, ám ennek ellenére nagyon keveset tudunk róluk.
Hogy került a cetfélék orrnyílása a fejük tetejére?
A vízi életmódhoz alkalmazkodó cetfélék nem az orruk hegyén, hanem a fejük tetején viselik az orrnyílásukat, ám eddig nem tudtuk, az evolúció során miként került oda.
Mégsem függ a földmágnességtől a cetek partra vetődése
Habár mind a cetfélék partra vetődése, mind a geomágneses háborgást okozó naptevékenység időszakos viselkedést mutat, a kettő közt, úgy tűnik, még sincs összefüggés.
Miért vándorolnak a cetek?
Egy olasz-amerikai kutatócsoport a déli félteke
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
