Hová tűntek a villámok?
A soproni ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársai a világ több mint 10 különböző országában tevékenykedő kutatókkal együttműködve vizsgálják Földünk villámtevékenységét.
Egyre szárazabbá válhatnak a Mediterráneum erdői
Nem csak az elmúlt félmillió év, de a jelenkor embere okozta klímaváltozásokat is megvizsgálta egy új kutatás.
Kiszáradó Európa
Kontinensünk a mérések kezdete óta a második legenyhébb telén van túl, s a régió déli-nyugati területein jelentő talajnedvesség-csökkenés is bekövetkezett ennek a különösen magas hőmérsékletű és száraz télnek köszönhetően.
Mezőgazdasági szempontból nem jó az enyhe tél
Statisztikák szerint január eleje az év leghidegebb időszaka, 2023 azonban tavaszias idővel, sőt melegrekordokkal kezdődött, és komolyabb lehűlés a következő 8-10 napban sem várható.
70 éve nem volt ekkora aszály Afrika szarván
A térségben milliók élelmiszer-ellátása került veszélybe a mérések kezdete óta leghosszabban tartó és igen súlyos aszály miatt.
Jól áll a talajok őszi feltöltődése
Hozzátették: az ország túlnyomó részén számottevő
A klímaváltozással több szivárványt is kapunk
Míg az északi félteke mérsékelt övi régióiban gyakoribbá, addig a trópusokon ritkábbá válnak majd a szivárványok.
2100-ra megduplázódnak az esős napok a sarkvidéken
Jelenleg a havazás gyakoribb, ám a klímaváltozás hatására az évszázad végére jóval kevesebb hó esik, s ennek súlyos következményei lesznek.
A világ első időjárás-módosítási kísérlete
1891. augusztus 17-én a texasi Midland égboltján
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
