#csillagköd

Legújabb fotómon egy szupernóva robbanás a "Napunknál nagyobb csillag felrobbanása során keletkező" hullámzó ködösséget örökítettem meg. A szupernóva-robbanás során a csillag ledobja külső rétegét, mely a környezetét hidrogénnel, héliummal és nehezebb elemekkel telíti. A kidobott anyag általában gömb alakban tágul, egyre ritkább lesz és különböző formákat ölt. A fotón egy szuperóriás csillag utolsó lenyomata ez a különleges formájú és halvány objektum. Megközelítőleg 10 000 évvel ezelőtt történt a " hatalmas robbanás". A fotó adatai: Távcső: 200/800 Newton asztrográf Kamera: Atik One 6 mono Expozíciós adatok: Halfa 12 óra, OIII 4 óra, RGB 30-30 Perc. A végleges fotó 17,5 óra expozíció eredménye Fogadjátok szeretettel. www.bagil.hu

Sarló és Szappanbuborék-köd (NGC 6888) A Hattyú csillagkép sűrű tejútfelhőjében rejtőzik ez a két objektum, a Sarló-köd (jobbra fent) és a Szappanbuborék-köd (balra lent, középtájt). Mindkét képződmény egy-egy csillag életének végső fázisa nyomán alakult ki. A Sarló-köd a WR136 jelű szuperóriás tömegű csillag robbanásából és korábban ledobott anyagfelhőiből álló objektum, melyet a csillag ultraibolya-sugárzása gerjeszt fénylésre. A nagy tömegű csillag az életét valószínűleg egy gigantikus szupernóva-robbanás formájában fogja befejezni a nem túl távoli jövőben. A bal oldalon található kicsi buborék egy nagyon halvány planetáris-köd, mely önmagában nem túl izgalmas, ám igen különleges. 2007-2008-ban egy amatőrcsillagász (Dave Jurasevich) fedezte fel, miközben a Sarló-ködöt fényképezte speciális keskenysávú szűrőkön keresztül. Kép adatok: SW 200/800 Newton HEQ5 Pro Goto mechanika 50mm vezetőtávcső Lacerta Mgen2 autoguider Optolong L-extreme 2" szűrő Canon Eos 100D (átalakított) 96x360s (9,5 óra össz.) Iso3200 2021.09.09-10 Algyő

A képen az Sh2-132 ködösség egy részlete látható,. A keskenysávú szűrők segítségével készített felvétel egyben a specifikus molekulák eloszlását is mutatja a térben: a hidrogén a zöld, az oxigén a kék, a kén pedig a piros színt kapta a feldolgozás során. A felvétel közel 33 órán át készült, több hónapon keresztül. A középső fényes HII régiót a középpont környékén található BD+55◦2722 O színképtípusú óriáscsillag, valamint a WR153ab Wolf-Rayet csillag gerjeszti. A WR153ab-t körülvevő gyűrűs szerkezetű molekulafelhőben már megfigyelhető a gravitációs összeomlás következtében kialakulófélben lévő fiatal csillaghalmaz.

A menetrendszerűen esténként elromló időjárásnak köszönhetően előkerülnek a régi gyűjtött nyers asztrofotók, melyek feldolgozása nagyon nehéz, vagy a "jövőre várnak". Az IC 4592 - Kék Lófej-köd-ként kevésbbé ismert, mint a klasszikus Lófej-köd az Orionban, sőt elég távol vannak egymástól, gyakorlatilag az égbolt átellenes oldalán. Míg télen az Orion csillagkép viszonylag magasra emelkedik, addig a Kék Lófej-köd a Skorpió csillagképben van, ami viszont alacsonyan delel nyaranta. A Kék Lófej-köd kékes derengő részét reflexiós köd adja, amit egy csillag világít be, ám a ködben is lebegnek csillagok. Távolabb a fénytől a molekuláris felhő is az Ophiucus felhő része. A felvétel Namíbiában készült 2018-ban. 100 darab 90 másodperces kép átlaga gyűlt egy 135mm-es teleobjektívvel.

A Fiastyúk az őszi égbolt jellegzetes nyílthalmaza. Szabad szemmel is látható kb. 7 csillaga, emiatt az ókori görögök Atlasz és Pléioné 7 lányának tartották, de a Bibliában, a maori őslakosoknál, sőt, a magyar mondákban is szerepel. A Fiastyúk valójában kb. 500 fiatal, forró csillagból áll és éppen egy nagy csillagközi porfelhőn halad át - a csillagok fényét visszaverve hozza létre ez a porfelhő a kék reflexiós ködkomplexumot. (Kamera: Canon 7d II, Optika: Canon EF 400mm f5.6, Expozíció: 225*240s = 15 óra, Mechanika: Fornax LighTrack II)

A ködöt Lewis A. Swift fedezte fel 1871-ben. A Rozetta-köd egy emissziós, fénykibocsátó köd.A ködöt alkotó gázokat fiatal csillagaik ibolyántúli fénye gerjeszti, a gerjesztési energia pedig látható fény formájában sugárzódik ki. Ahol a gázhoz por keveredik, ott sötétebb területek jönnek létre, mivel a por elnyeli a fény egy részét. A ködről készült HST palettás színezésű felvételeken általában a vörös a kénatomok, zöld a hidrogénatomok, a kék pedig az oxigénatomok jelenlétére utal. A ködöt 8 estén keresztül fotóztam, Február és Március között. A kép összesen 26,5 óra hasznos kép eredménye.

Ez égbolt egyik ékköve, ami 1300 fényévre van tőlünk a Cepheus csillagképben, és kb. hat fényév átmérőjű. Három éjjelen át készültek a képek, amiből ez a szépség bújt elő.

El is készült 2022 első asztrofotója. Összesen 69 darab 3 perces expo van benne, bár még elbírt volna többet is, annak ellenére, hogy viszonylag fényes objektum. A Rozetta-köd egy emissziós, fénykibocsátó köd. A ködöt alkotó gázokat fiatal csillagaik ibolyántúli fénye gerjeszti, a gerjesztési energia pedig látható fény formájában sugárzódik ki.

Szív és Lélek-köd (IC 1805, IC 1848) Két éjszaka is fotózásba kezdtem a nyersek gyűjtésére, ebből az első este kudarcba fulladt a pára miatt. A második nap, párafűtés híján egy röktönzött "sapkát" raktam az objektívre. Egy közös kooprodukció alkalmával egyszer már fotóztam ezt a gyönyörű párost, ám akkoriban szűrő nélkül, több expóidővel sem látszott ennyi részlet. Technikai adatok: Canon Eos 100D (átalakított) Jupiter 135mm objektív f/4 (f/5.6 rekeszelve) Optolong L-extreme 2" szűrő SW EQ6-R mechanika 50mm vezetőtávcső Lacerta Mgen2 autoguider 16x900s / Iso1600 2021.10.29. Algyő