#csillagköd
A nap képe: Súlyzó köd
Ez a látványos gázfelhő a Kis Róka csillagképben található, nagyjából 1300 fényévre tőlünk. Különlegessége, hogy ez a legelső planetáris köd, amit az emberiség felfedezett: a francia csillagász, Charles Messier vette észre legelőször 1764. július 12-én. Valójában egy egykori, Napunkhoz hasonló csillag látványos végjátékát látjuk a képen. A csillag élete végén ledobta a külső gázrétegeit, a köd közepén maradt forró fehér törpe pedig izzásra bírja őket – a vöröses színeket a hidrogén, a kékeszöldet az oxigén adja. Milliárd évek múlva a mi Napunk is pontosan így fogja végezni, szóval kicsit a saját jövőnkbe is tekintünk. Távcső: SkyWatcher Quattro 200/800 Newton (átalakitott) Mechanika: SkyWatcher EQ6-R Pro GoTo mechanika Kamera: ZWO ASI 220 MM mini monokróm kamera Kamera: ZWO ASI 585 MC-Pro színes, hűtött kamera Szűrő: Optolong L-Quad szűrő (2") Szűrő: Optolong L-eXtreme szűrő (2") Kiegészítő: ZWO EAF fókuszmotor Kiegészítő: Lacerta ventillátoros sapka 8 collos Newtonhoz Kiegészítő: ZWO ASIAir Plus kamera/mechanika vezérlő-egység Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor F/4 távcsövekhez Kiegészítő: ZWO 2"-os fiókos szűrőtartó (Mark II) M54 menettel Kiegészítő: Lacerta fűthető harmatsapka 8 col Vezetés: ZWO nagy szabad nyílású off-axis guider (OAG-L) Expo: 200x300 sec duo, 20x180sec rgb. 2026.06.19-2026.07.14. Orosháza Hungary
A nap képe: Rák köd
1054-ben az égbolton egy új csillag tűnt fel, mely fényesebb volt mint a Vénusz, azaz az Esthajnalcsillag. A vendégcsillag ragyogása szokatlanul furcsa volt, ugyanis mivel 6500 fényévről érkezett ezért pontszerű volt, ám a légköri turbulenciák azt megtörték, így egy nagy, fényes és erősen hunyorgó csillag látszódott a Bika csillagképben egészen 23 napon keresztül. Később 1731-ben felfedeztek a helyén egy ködszerű objektumot, melyről hamar kiderült, hogy nem üstökös, hanem valami más, ám erre 1892ig kellett várni, amikor elkészült az első fénykép róla. Az azóta tartó méréssorozatoknak hála tudjuk már, hogy ez a ködösség egy szupernóva-maradvány, melynek közepén egy neutroncsillag van. A ködösség folyamatosan tágul, olyan sebességgel, hogy egy ilyen felvétel esetében lehet érdemes lenne évente képet készíteni róla és 10 év távlatában láthatóvá válna a tágulása. A felvétel egy 20 cm átmérőjű, 800mm-es fókusszal rendelkező távcsővel és egy 585M Touptek kamerával készült, melyben SHO keskenysávú szűrőkkel gyűlt a fény. A 20 órányi felvétel sok 10 perces átlagából áll.
A nap képe: Rozetta-köd
A Rozetta-köd egy diffúz köd az Egyszarvú csillagképben. A ködöt Lewis A. Swift fedezte fel 1871 ben. A Rozetta-köd egy emissziós köd, a ködöt alkotó gázokat fiatal csillagaik ibolyántúli fénye gerjeszti, a gerjesztési energia pedig látható fény formájában sugárzódik ki. A Rozetta 6200 fényév tévolságra található a Napunktól, átmérője megközelítőleg 130 fényév. A kép egy ASKAR APO 71F lencsés távcsővel, ZWO ASI 2600MC Pro kamerával, ZWO AM3 Equatoriális mechanikával készült, 30x300sec expo.idővel, Siril képfeldolgozó szoftverrel. Készült: 2026.04.03.
A nap képe: Tintahal-köd
Az OU4 jelű türkiz színű ködösség egy kétpólusú, ún bipoláris köd, mely a fényes, nagytömegű központi csillag két, ellentétes oldali kifújása által jött létre. Érdekessége, hogy annyira halvány, hogy a csillagászok számára teljesen észrevétlen maradt. Nicolas Outters amatőrcsillagász 2011-ben fedezte fel saját műszerével. Az objektum megörökítéséhez speciális keskenysávú OIII szűrő és nagyon hosszú expozíciós idő szükséges. Összesen 93 óra (!) expozíciós anyagból készült el a végleges kép. Az utómunkában segítségemre volt Cseh Ádám.
A nap képe: Rozetta-köd és nyílthalmaz
Az NGC 2244 az Egyszarvú (Monoceros) csillagképben található nyílthalmaz, a Rozetta-köd központi csillaghalmaza. A felvétel keskenysávú (SHO) adatai feltárják az ionizált gázfelhők komplex belső szerkezetét és a csillagszél által vájt üregeket, míg az RGB csatornák a csillagok természetes színvilágát biztosítják. A több mint 12 órás integrációs idő lehetővé tette a halvány, külső hidrogén-szerkezetek részletgazdag megjelenítését is. Első kísérletem az SHO+RGB fotózással. Technikai részletek: Optika: 150/750 Newton-asztrográf (150N F5) Kamera: ZWO ASI294MM Pro Vezetés: Touptek OAG + ZWO ASI120MM Mini Vezérlés: ZWO ASIAIR Plus Szűrők: Touptek 36mm LRGB, 4nm SHO (36mm) Expozíció: SHO: 120×300 s, RGB: 150×60 s (gain 150, bin 2) Feldolgozás: Astro Pixel Processor, Siril, Adobe Photoshop
A nap képe: Varázsló-köd
Az ősz folyamán jó lehetőségem volt fotózni a Cepheus csillagkép közelében található NGC7380 jelzésű csillagködöt. Négy éjszaka során több, mint 16 órányi fotózás eredménye az elkészült kép. A nyers képeket speciális asztrofotós szűrők segítségével készítettem, amik a csak bizonyos hullámhosszú fényt engednek a kamera szenzoráig. A feldolgozás során Hubble palettát használtam a részletek kiemelése miatt, illetve mert így nagyon látványosan lehet a témákat megmutatni.
A nap képe: Írisz-köd
Az NGC 7023, más néven Írisz-köd, egy reflexiós köd és nyílt halmaz a Cepheus csillagképben. William Herschel fedezte fel 1794-ben. A kék fényt kibocsátó, virágot idéző ködöt a központi fiatal, forró csillag fénye világítja meg, amely a porfelhőt a saját csillagszelével söpri ki. Földtől való távolsága kb. 1300-1400 fényév, és a Cepheus konstellációban található. Apró szilárd részecskékből, gázokból és egyszerű molekulákból áll, amelyek eltakarják a mögöttük lévő csillagokat. Kékes, virágra emlékeztető formája miatt kapta az Írisz (Nőszirom) nevet. Távcső: SkyWatcher Quattro 200/800 Newton (átalakitott) Mechanika: SkyWatcher EQ6-R Pro GoTo mechanika Kamera: ZWO ASI 220 MM mini monokróm kamera Kamera: ZWO ASI 585 MC-Pro színes, hűtött kamera Szűrő: Astronomik UV/IR L2 Blokk szűrő (2") Korrektor: ZWO EAF fókuszmotor Korrektor: ZWO ASIAir Plus kamera/mechanika vezérlő-egység Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor F/4 távcsövekhez Korrektor: ZWO 2"-os fiókos szűrőtartó (Mark II) M54 menettel Vezetés: ZWO nagy szabad nyílású off-axis guider (OAG-L) Expo : 218x180 sec rgb. 200 gain, -5°C Készült : 2025.09.15-18 ig. Orosháza
A nap képe: Buborék-köd
Buborék Köd - Ngc 7635 Az NGC 7635 (más néven Caldwell 11) egy diffúz köd a Cassiopeia csillagképben.A ködöt 1787. november 3-án fedezte fel William Herschel. A Messier 52 nyílthalmaztól körülbelül fél fokra található. A ködösség központjában a Napunknál körülbelül negyvenszer nagyobb tömegű szuperóriás található. Az óriás csillagszele hihetetlen erővel fújja szét a körülötte található csillagközi anyagot, ami részben a csillag által kidobott anyag. A csillag nagy energiájú sugárzása világításra gerjeszti az őt körülvevő hidrogénből álló gázfelhőt, ami 656,2 nm-es H-alfa vonal hullámhosszán nagyon erősen sugároz. Ennek tudható be a képen látható vöröses szín. A ködösség közepén látszódó buborék 7 millió km/h-s sebességgel tágul. Központi csillaga valószínűleg néhány millió éven belül szupernóvaként fogja végezni. Távcső: SkyWatcher Quattro 200/800 Newton (átalakitott) Mechanika: SkyWatcher EQ6-R Pro GoTo mechanika Kamera: ZWO ASI 220 MM mini monokróm kamera Kamera: ZWO ASI 585 MC-Pro színes, hűtött kamera Szűrő: Astronomik UV/IR L2 Blokk szűrő (2") Szűrő: Optolong L-eXtreme szűrő (2") Korrektor: ZWO EAF fókuszmotor Korrektor: Lacerta ventillátoros sapka 8 collos Newtonhoz Korrektor: ZWO ASIAir Plus kamera/mechanika vezérlő-egység Korrektor: SkyWatcher kómakorrektor F/4 távcsövekhez Korrektor: ZWO 2"-os fiókos szűrőtartó (Mark II) M54 menettel Vezetés: ZWO nagy szabad nyílású off-axis guider (OAG-L) Expo : 30x180 sec rgb - 112x300 sec keskeny. Készült 2025.07.31-08.16 ig. Orosháza
A nap képe: Kék sziget a vörös felhők között
Június végén az NGC 6914 jelű ködöt választottam célpontomnak. A Tejúton belül számos vörös emissziós köd található, ezek között az NGC 6914 kék reflexiós ködje különösen látványos kontrasztot nyújt az eszközeimmel lefedhető látómezőben. Kék színét a környezetében található forró, kékes csillagok fényének szóródása adja. Az objektum a Hattyú csillagképben helyezkedik el, és gazdag sötét porköd-struktúrák is tagolják a területet. A reflexiós köd teljes szépségének kiemelésére a teljes látható tartományban készítettem felvételeket, míg a vörös emissziós ködök kontrasztosabb megjelenítéséhez keskenysávú felvételeket is alkalmaztam. Távcső: 150/750 Newton Mechanika: SkyWatcher HEQ-5 Pro Goto Kamera: ZWO ASI 294MC pro Szűrő: Optolong L-eXtreme és Antlia V Pro Luminance szűrők Korrektor: Skywatcher F/4 kómakorrektor Vezetés: ZWO AsiAir plus + ZWO ASI 120MM mini, 50 mm-es vezetőtávcső Exp.: 136x gain 150 180s uvir + 37x gain 150 300s Ha + 40 dark, 40, Bias, 20 flat Feldolgozás: Siril, Photoshop Helyszín: Dabas Dátum: 2025. 06. 24., 27-29. éjszakái

















































































































































































































