#csillagköd

Ez a gyönyörű csillagbölcső a téli éjszakák látványos objektuma. Az Orion csillagkép közelében, tőlünk 5200 fényévre található. Közepén fiatal, forró kék csillagok, melyek már ennek a ködösségnek az anyagából születtek. Energiájukkal formálják, alakítják a nebula gázfelhőit, és fénylésre gerjesztik azt. A képet egy Newton típusú távcsővel és asztrofotós kamerával készítettem több éjszakán keresztül, összesen 19 órányi fotóból. A kékes szín az ionizált oxigén, a pirosas, narancssárgás szín az inonizált hidrogén és kén gázokat mutatja.

Az Cepheus csillagképben található Elefántormány-köd mintegy 2400 fényévnyire van tőlünk. Ez a látványos ködösség valójában egy csillagbölcső, ahol új csillagok születnek a sűrű gáz- és porfelhők mélyén. A kép SHO (Hubble-paletta) hamisszínes technikával készült, amely kiemeli a hidrogén, kén és oxigén eloszlását. A kép Magyarország egyik legsötétebb égboltja alatt, Törökkoppányon, a 2024-es észlelőhéten készült. 17 órányi expozícióval, négy derült éjszaka alatt.

Az Androméda-galaxis egyik spirálkarjában található ionizált gázok rózsákra emlékeztető formákban örvénylenek.

A felvételen a Szív-köd közepét látjuk. A ködösség egy emissziós köd és kb. 7500 fényévre ragyog a földtől a Cassiopeia csillagképben. A ködösséget a képen jobb oldalon látható fényesebb régió a Melotte 15 ragyogja be ami a Szív-köd szíve. Ez az asztrofotózási stílus számomra még nagyon új. A kép elkészítése 2 estén keresztül zajlott és közel 7 óra anyagot sikerült összegyűjtenem keskenysávú szűrő segítségével erős holdfényben. Külön érdekesség, hogy ez az első fotó amit vezetéssel készítettem egy külön vezetőkamera és vezetőtávcső segítségével. Feldolgozás szempontjából egy számomra új programot a Pixinsight-ot használtam. Felszerelés: Távcső: SW 150/750 PDS (mod) Mechanika: SW HEQ-5 Pro GoTo Kamera: Canon EOS 600D (BCF mod) Korrektor: SW F/4 kómakorrektor Szűrő: Optolong L-eNhance PC: Asiair Pro Vezetés: Svbony 50mm vezetőtávcső + ZWO Asi120mm mini Expozíció: 02.13.: 62x180s 02.16.: 50x300s Összesen 7óra 16perc 45 dark 45 bias 45 flat Szofverek: Deep Sky Stacker, Pixinsight, Photoshop 2024 02. 13. & 2024 02. 16. Pusztamagyaród.

Január 29. és 30. éjszakáján egy látványos és a nevére abszolút hasonlító objektumot fotóztam. A célpont a Lófej-köd és környezete volt, melyre már régóta terveztem fotont gyűjteni. A kész képhez hozzáad, hogy e kicsi látómezőn belül egyszerre található meg egy kék és egy vörös ködösség, így szép kontrasztot adva a képnek. Az objektum egyébként az Orion csillagképben, azon belül is annak övénél található meg az Alnitak nevezetű csillag közelében. Fotókon egy nagyon szép és látványos objektum, vizuális megfigyelések során viszont nehéz megpillantani. A fotó a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj támogatásával valósulhatott meg.

A Barlang-köd elnevezés – mely széles körben elterjedt, - a Caldwell katalógus megalkotójától, Sir Patrick Moore angol amatőr csillagásztól származik. Feltételezhetően az objektumról készült fotografikus képeken azonosított, ívelt formájú köd-struktúra emlékeztette őt egy barlang bejáratára. A Barlang-köd elnevezést korábban egy másik objektumnál is használták, történetesen a Ced 201 vagy vdB 152 objektum azonosítására, amely szintén a Cepheus csillagkép irányában látszódik. Az Sh2-155 objektumot először 1959-ben, mint galaktikus emissziós ködösséget említi a Sharpless katalógus második kiadása. A köd meglehetősen halvány a vizuális megfigyeléshez. Nagyobb távcsővel sötét, fényszennyezéstől mentes égbolt alatt néhány fényesebb struktúráját megmutatja az objektum, egy jól elkészített amatőr asztrofotón azonban már feltárulnak a ködösség részletei és színei is. A kép készítésének körülményei: 2023. augusztusában és szeptemberében három kitelepülés alkalmával fotóztam a Barlang-ködöt. A háromból két alkalommal sötét (Bortle 3), egy alkalommal pedig keskenysávban fényszennyezett (Bortle 5) égbolt alól fotóztam. A keskenysávú nyersek pontosan fele-fele arányban készültek a két helyszínen. Az RGB képeket a csillagok valósághű színének visszaadása érdekében sötét égbolt alatt exponáltam.

Ez az emissziós köd körülbelül 12000 fényév távolságra található naprendszerünktől, nevét a benne található két kis fényes formációról kapta, melyek ebihalakra emlékeztetnek. Ezek összetétele kozmikus por és gáz. A köd közrefogja az NGC 1893 jelű nyítlhalmazt, amelynek csillagai gerjesztik a gáz anyagát és ezt örökíthetjük meg fotografikusan. A kép budapest fényszennyezett égboltja alól készült keskenysávú szűrőkkel, egy viszonylag egyszerű akromáttal január elején.

Egy nem mindenki által ismert és fotózott objektum amit szakmai néven SH2-114-nek is neveznek. Az SH a Sharpless nevet takarja. Az Objektum egy nagyon halvány köd és a Hattyú csillagképben található meg. A kép másik érdekessége a nem mindennapi kinézete mellett hogy a sárkány fej része felett egy apró planetáris köd is található amit egy osztrák amatőr csillagász fedezett fel 2006 és a Kronenberg 26 nevet viseli a fotós után. (Matthias Kronenberg) A kép 26 óra anyagát tartalmazza és nagyjából 1 heti fotózás eredménye.

Egy varázsló alakját felvevő ködösség kb. 7500 fényévre helyezkedik el naprendszerünktől a Cefeusz csillagképben. A ködösségben ülő csillaghalmazt Caroline Herschel fedezte fel 1784-ben. A csillaghalmaz még nagyon fiatal az időskálán, kb. 5-10 millió éves. A ködösség kb. 4000x nagyobb tömegű mint Napunk és főleg hidrogénből áll. A hidrogént aktiválja a közeli csillaghalmaz és emiatt fénylik. A felvétel egy 800mm-es fókuszú 20cm-es Newton távcsővel készült kb. 10 órán keresztül egy a színes kamerákra készített keskenysávú szűrővel.