#csillagköd

Ez égbolt egyik ékköve, ami 1300 fényévre van tőlünk a Cepheus csillagképben, és kb. hat fényév átmérőjű. Három éjjelen át készültek a képek, amiből ez a szépség bújt elő.

El is készült 2022 első asztrofotója. Összesen 69 darab 3 perces expo van benne, bár még elbírt volna többet is, annak ellenére, hogy viszonylag fényes objektum. A Rozetta-köd egy emissziós, fénykibocsátó köd. A ködöt alkotó gázokat fiatal csillagaik ibolyántúli fénye gerjeszti, a gerjesztési energia pedig látható fény formájában sugárzódik ki.

Szív és Lélek-köd (IC 1805, IC 1848) Két éjszaka is fotózásba kezdtem a nyersek gyűjtésére, ebből az első este kudarcba fulladt a pára miatt. A második nap, párafűtés híján egy röktönzött "sapkát" raktam az objektívre. Egy közös kooprodukció alkalmával egyszer már fotóztam ezt a gyönyörű párost, ám akkoriban szűrő nélkül, több expóidővel sem látszott ennyi részlet. Technikai adatok: Canon Eos 100D (átalakított) Jupiter 135mm objektív f/4 (f/5.6 rekeszelve) Optolong L-extreme 2" szűrő SW EQ6-R mechanika 50mm vezetőtávcső Lacerta Mgen2 autoguider 16x900s / Iso1600 2021.10.29. Algyő

Ez a köd az Orion csillagképben található, az Orion öv része. Kb 1500 fényévre található a Földtől, és ~5 fényév "magas" a fej. A köd nagyon sűrű gáz, és porfelhő, és aktív csillagkeletkezési régió. A kép 6 órányi fotózás során készült, Csabacsűdön.

A Csiga-köd vagy Hélix-köd (NGC 7293, Caldwell 63) a Földhöz legközelebbi planetáris köd; 700 fényévnyire, a Vízöntő csillagképben található. Karl Ludwig Harding fedezte fel 1824-ben.

Ezen a nyáron igyekeztem a nyári Tejút szépségeit megörökíteni. Így esett a választásom egy különleges ködösségre és annak közvetlen környezetére. A fotón az SH2-101 Tulipán-köd látható. Nevét természetesen formájáról kapta, hiszen ha figyelmesen megnézzük a ködösséget, egy tulipánhoz hasonlít. A kép vizuális élménye mellett, tudományos szempontból is érdemes a fotót szemügyre vennünk. A fotó jobb oldalán látható egy kékes ív... Ez az ionizált gázból álló ív egy lökéshullámfront, melynek ismereteink szerint egy fekete lyuk (Cygnus X-1)jelenlétére utal. Természetesen a fekete lyuk láthatatlan, de a környezetére gyakorolt hatása mégis láthatóvá teszi, és a kékes ív-anyagtorlódás elárulja helyzetét. A végleges fotó 23,5 órányi expozíció eredménye. www.bagilhu A fotó adatai: A fotó adatai: Távcső: 200/800 Newton asztrográf F/4 Mechanika: Skywatcher NEQ6 Kamera: Atik One6 mono Szűrő: Astronomik 6nm Halfa, SII, OIII. Expozíciós adatok: Halfa-Hidrogén alfa: 9,2 óra, OIII-oxigén 9 óra, SII 5óra Összexpóidő: 23,5 óra. A fotó készítésének helye: Hungary-Öcsöd

A 7200 Fényévre található Varázsló ködöt 1787 -ben Caroline Herschelen fedezte fel, én pedig egy éjszaka alatt megörökítettem, Szentes városközponti kertemből a saját építésű 250/1000mm-es Newton típusú távcsövemmel.

Az LDN 1622 molekuláris felhő az Orion csillagképben

No de mik is azok a galaxisok és a csillagködök?