Doboló csimpánzok mutathatják meg a zene eredetét
A szakértők egy olyan csimpánzt figyeltek meg, amelyik láthatóan imád zenélni.
Félreismerhettük a bonobók természetét?
Hosszú időn át tartotta magát az elképzelés, amely szerint a bonobók az állatvilág hippijei.
A nap képe: Reggeli az esőerdőben.
Az egyik legnagyobb fenyegetés amivel szembe kell néznie a vadon élő csimpánzpopulációknak, az az élőhelyük elvesztése. Az esőerdők több tízezer hektárral csökkenek évente. Leginkább a mezőgazdasági terjeszkedés, településnövekedés, utak és olajvezetékek miatt.
Így ért véget a tíz évig tartó csimpánzháború
Az Uganda területén megfigyelt konfliktus 1998 és 2008 között zajlott.
Nem olyan egyedi az emberi nyelv, mint gondolnánk
A vadon élő csimpánzok átalakítják az egyes hangjaik jelentését azzal, hogy beépítik őket egy összetett hangsorba, ez hasonló ahhoz, ahogyan az emberi nyelv is működik.
Kultúrafüggő a szex a csimpánzoknál
A csimpánzok számos tevékenységéről ismert, hogy az állat kultúrája határozza meg, miként zajlik, nemrégiben az is kiderült, hogy kultúrájuktól függően másképp kérik meg a nőstényeket a szexre az eltérő csoportok tagjai.
Lehet, hogy nem az agyunk miatt hosszú a gyerekkorunk
Az ember felnőtté válása nagyjából kétszer olyan hosszú ideig tart, mint a csimpánzoké, eddig úgy gondoltuk, hogy az agyfejlődés és a tanulás nyújtja így el.
A csimpánz is képes lehet emberi beszédhangok kiadására
Eddig a szakemberek kétségbe vonták azt, hogy legközelebbi rokonaink hangképző szervei alkalmasak lehetnek a beszédhangokra.
Hozzánk hasonlóan társalognak a csimpánzok
Az emberi társalgás és a csimpánzok gesztusokból álló kommunikációja ugyanolyan szerkezetre épül.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
