Devon időszaki szárnyas magvakat vizsgáltak
Ma rengeteg növény magvai terjednek a szél segítségével, egy új felfedezés e módszer korai evolúciójáról árulkodik.
Bolygónk legősibb erdősége
A 390 millió évvel ezelőtt élt fák egyes maradványai úgy néznek ki a kőzetekben, mintha egy bicikli keréknyomai lennének.
Különleges érzékei voltak a cápaszerű őshalnak
Marokkóban került elő annak az ősi cápafélének a maradványa, amely a devon időszak végén, mintegy 369 millió évvel ezelőtt élt.
Hatalmas őshal maradványai kerültek elő Dél-Afrikában
A ragadozó hal közel 3 méteres volt, és a devon időszak vége felé, mintegy 360 millió évvel ezelőtt élt.
Az első erdők megjelenése és a légkör
Bolygónk klímája és az első erdők megjelenése közti kapcsolatot vizsgálta meg egy kutatócsoport.
Tengervíz 390 millió évvel ezelőttről
Az ősi beltenger mikroszkopikus cseppecskéjét piritkristályokba zártan fedezték fel, ám a felfedezés a jövő hidrogéntározóinak elhelyezésében nyújt segítséget.
Tömeges kihalást okozhatott a gyökerek kialakulása
A fák gyökereinek kialakulásával kihalási események járhattak együtt, több mint 300 millió évvel ezelőtt.
Idilli svéd táj sebhellyel
Svédország Dalarna megyéje idilli szépségű tájon helyezkedik el.
Szupernóva-robbanás okozhatta a devon-végi kihalást
A mintegy 359 millió éve történt eseményről nemrég derült ki, hogy ekkor feltehetően megsemmisült a bolygónk ózonpajzsa.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
