#éghajlat

A mai Új-Mexikó területén 10 ezer éve élnek emberek, a szélsőségesen száraz környezetben azonban nem volt egyszerű a túlélés.

A távoli múltban Délkelet-Ázsia átalakulása nemcsak a régió megafaunájának eltűnéséhez, hanem talán a helyi, ősi emberek kihalásához is hozzájárult.

Úgy tűnik, az elmúlt kétezer évben a tűzhányók a véltnél is nagyobb hatást gyakoroltak az éghajlatra és az emberiségre.

A szakértők olyan különös éghajlati jelenséget azonosítottak, amely nemcsak az első világháborús, hanem a spanyolnáthához köthető halálozást is növelhette.

Szakértők egy csoportja elsőként fedezte fel a jeges földrésznél a kvázi-kétéves oszcilláció hatásait.

Milyen hatásai lehetnek a klímaváltozásnak Magyarországon és a Kárpát-medencében a 21. század végére? Milyen kifogásokkal, miben bízva igyekszünk kibújni az azonnali cselekvés alól?

Az év ezen szakában nem számít ritkaságnak, hogy a szaharai por átkeljen az Atlanti-óceánon.

Egy új kutatás szerint a rendkívül hideg telek és az erős szelek is hozzájárulhattak a birodalom végéhez.

Szakértők egy csoportja magyarázatot keres, az európai középkorral nagyjából egy időben zajló, hatalmas délnyugat-amerikai aszálysorozatra.

A gombák világából azonban eddig senki se végzett a szín és a hőmérséklet közti összefüggésre vonatkozó vizsgálatokat.